Infostart.hu
eur:
363.46
usd:
308.16
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Vlagyiszláv Dejnegóval, az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság külügyeinek és Szerhij Pereszadával, a Donyecki Népköztársaság külügyeinek irányítójával tanácskozik Moszkvában 2022. február 25-én.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Németország már nem önálló ország - mondja az orosz külügyminiszter

Ennek kiindulópontja Olaf Scholz kancellár hatalomra lépése volt Szergej Lavrov szerint.

Németország Olaf Scholz kancellár és a jelenlegi kormány hatalomra jutásával elveszítette az önállóság utolsó jegyeit is - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfői moszkvai ismeretterjesztő ifjúsági fórumon.

Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett: az EU-ban valószínűleg csak Emmanuel Macron francia elnök "próbál még valahogy az Európai Unió stratégiai autonómiájáról beszélni", de, mint mondta, biztos benne, hogy ezt nem fogják megengedni a kontinensnek. Megjegyezte, hogy az EU mindinkább összeolvad a NATO-val, amiből szerinte nem is csinál titkot. Szóvá tette, hogy Scholz kancellár eltűrte a berlini ukrán nagykövet vele szembeni modortalanságát.

A finn és a svéd NATO-csatlakozásról szólva az orosz diplomácia vezetője azt mondta, a szövetség már évek óta számba veszi a két ország területét a keleti terjeszkedésre vonatkozó katonai tervei során, ezért belépésük ebben az értelemben valószínűleg nem jelent nagy különbséget. Közölte, hogy Moszkva Finnország és Svédország csatlakozásában egy Washington által kilobbizott geopolitikai lépést lát, Oroszország elrettentésének és a szövetség tevékenységének az Északi-sarkvidékre történő kiterjesztésének összefüggésében.

Lavrov logikátlannak nevezte a finn érvelést, amely elismeri, hogy Moszkva részéről nem áll fenn fenyegetés Helsinkivel szemben, ugyanakkor rámutat, hogy változik az európai biztonsági helyzet.

A külügyminiszter szerint Oroszország figyelni fogja, hogy a NATO hogyan használja fel Finnország és Svédország területét, és "levonja a következtetéseit".

Hangot adott véleményének, hogy a Nyugat minden téren igyekszik megalapozni dominanciáját, de Oroszország, Kína és más, önbecsüléssel rendelkező országok, mindent megtesznek azért, hogy "kulcsfontosságú ágazataik ne függjenek azoktól, akikről bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem hajlandók az együttműködésre". Azt jövendölte, hogy a világ többpólusú lesz. Meglátása szerint Moszkvának lényegében nincs miről beszélnie a Nyugattal, amely bojkottál minden kapcsolatfelvételt.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírcsatorna adásában azt mondta: Oroszország a provokációk ellenére sem kívánja megadni a Nyugatnak azt az örömöt, hogy felmondja a NATO-val kötött Alapokmányt. Rámutatott: a szövetségen belül "nevetséges belső vita" folyik arról, hogy a júniusi madridi csúcson elfogadni tervezett döntések a keleti szárny tovább erősítéséről vajon összhangban állnak-e a dokumentummal.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ismeretterjesztő a fórumon kijelentette : "Időnként úgy tűnik, hogy Oroszország puszta létezése is jelentős irritációt jelent a kollektív Nyugat számára, és hajlandóak bármit megtenni annak megakadályozása érdekében, hogy úgy fejlődjünk, ahogyan szeretnénk, és úgy éljünk, ahogyan szeretnénk".

Megismételte azt a Moszkvában nem ritkán hangoztatott tézist, miszerint a Nyugat hibrid háborút indított Moszkva ellen:

"Nem csak az amerikai és a brit tanácsadókról van szó, akik megmondják a fegyveres ukrán nacionalistáknak, hogy mit tegyenek, és akik hírszerzési információkat adnak nekik és így tovább. Nem, ez egy diplomáciai háború, ez egy politikai háború, ez egy kísérlet arra, hogy elszigeteljenek minket a világban, ez egy gazdasági háború" - nyilatkozott a szóvivő.

Hangot adott meggyőződésének, hogy Oroszország győzni fog az Ukrajna elleni háborúban, amely szerinte a tervek szerint halad, és át fogja vészelni a konfrontációt a nyugati országokkal, mert mindene megvan hozzá.

"Meg vagyok győződve arról, hogy minden háború békével végződik. És ez a béke olyan lesz, ahol meghallják a hangunkat, ahol kényelmesen érezzük magunkat, ahol biztonságban leszünk, és ahol magabiztosan állhatunk a saját lábunkon" - hangoztatta Peszkov.

A Kijev melletti Bucsa lakosai ellen elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban azt mondta: "mesterien, vérszomjasan megrendezett" incidensről van szó és "nyilvánvaló, hogy ukrán szakemberek maguktól aligha dolgozhattak volna ilyen profi módon". Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett, amely fényt derít a tragédiára. Nehezményezte, hogy az ott történtekkel kapcsolatos "hazugságokat" mind a média, mind a politika átvette.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a testület tudományos tanácsának keddi ülésén azt állította, hogy a Nyugat meg kívánja teremteni a feltételeket egy általa irányított rezsim létrehozásához Oroszországban, ahogyan azt Ukrajnában és más országokban tette. Szerinte a megelőző lépésként megindított orosz "különleges hadművelet" meghiúsította e terveket. Azt állította, hogy a Nyugat ösztönzésére Kijev nagyszabású erőszakos akció végrehajtására készült Kelet-Ukrajnában.

"Fontos megérteni, hogy az országunk elleni globális agressziónak nemcsak politikai és gazdasági, hanem ideológiai dimenziója is van. Az Oroszország ukrajnai különleges katonai művelete körüli helyzet azt mutatja, hogy a kollektív Nyugat neoliberalizmusa a szemünk előtt alakul át a neoliberális fasizmus ideológiájává, amelynek elsődleges célja az orosz világ kiirtása" - mondta, hozzátéve, hogy a nyugati országok a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékekre és kultúrára gyakorolt hatást az ország megfékezése és megsemmisítése egyik fő mechanizmusának tekintik.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak adott interjúban azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy megpróbálja felhígítani az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon a korábbi szakaszokban már elfogadott rendelkezéseket. Emlékeztetett arra, hogy Kijevnek "nagy tapasztalata van ilyen ügyben", mivel a minszki megállapodásokat Ukrajnában "szó szerint az aláírásuk pillanatától kezdve kezdték megszegni".

Címlapról ajánljuk

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Nőtt a béke esélye, emelkedtek a tőzsdék Amerikában

Nőtt a béke esélye, emelkedtek a tőzsdék Amerikában

A kedvezőtlen nemzetközi hangulat sem zavarta a magyar tőzsdét hétfőn: a Tisza Párt győzelmére kiemelkedő forgalom mellett dőltek a csúcsok a BUX indexben és a Telekom kivételével a nagypapírokban egyaránt. A Fidesz-közeli cégek részvényei azonban komoly esést szenvedtek el. Nemzetközi szinten a keddi nap a mérsékelt optimizmus jegyében telhet, tekintve, hogy esni kezdett az olajár és újra enyhülnek az iráni feszültségek. A magyar tőzsde kisebb elmozdulásokkal nyitott, a nyitást követően azonban ismét gyorsan megjelentek a vevők. A Mol és az OTP is új történelmi csúcsra ugrott. Az amerikai kereskedés kifejezetten optimista hangultaban telt: a befektetők láthatóan óvatosan optimisták az iráni konfliktus rendezésének esélyeit illetően. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×