eur:
411.21
usd:
392.66
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az osztrákok továbbra is nemet mondanak a NATO-ra

Finnország és Svédország hivatalosan már jelezte a NATO-hoz való csatlakozási kérelem benyújtásának a szándékát, az ugyancsak semleges Ausztria azonban határozottan elutasítja ezt.

Az esetleges csatlakozás elutasítását illetően mind a lakosság, mind a politika azonos véleményen van Ausztriában.

Egyértelmű, hogy Oroszország Ukrajna ellen csaknem három hónappal ezelőtt indított háborúja változtatta meg gyökeresen Finnország és Svédország viszonyulását a szövetséghez.

A két skandináv országtól eltérően azonban az Oroszországhoz való földrajzi közelségből fakadó veszélyeztetettség Ausztria számára egyáltalán nem jelent kényszerítő tényezőt, amit egyértelműen jelez a legutóbbi közvélemény-kutatás is. A felmérés ugyanis arról tanúskodott, hogy

az osztrákok 75 százaléka elutasítja az esetleges NATO-csatlakozást, és mindössze 14 százalék támogatja.

A megkérdezettek 83 százaléka egyetértett ugyan azzal, hogy az Európai Unió tagországainak szorosabban kellene együttműködniük a védelempolitika területén, azt azonban már csupán 37 százalék támogatta, hogy ebben Ausztriának is nagyobb szerepet kellene betöltenie. Az osztrákok 52 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a semlegesség elegendő védelmet nyújt a mai helyzetben. 40 százalékuk viszont azon a véleményen volt, hogy az ország háborús fenyegetése esetén ez a semlegesség már nem védene.

Ausztriában a NATO-val kapcsolatos esetleges paradigmaváltásra egyelőre semmi nem utal. Az elmúlt hetekben két-három televíziós vitában ugyan felmerült a kérdés, de azután szinte rögtön lekerült a napirendről.

Karl Nehammer kancellár – aki a háború kitörése óta a közelmúltban az uniós vezetők közül elsőként látogatott el Vlagyimir Putyinhoz Moszkvába – kerek-perec kijelentette, hogy a semlegesség "vitán felül áll". Hasonlóan foglalt állást a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke ugyancsak minden alkalommal arra esküdött, hogy a semlegesség érinthetetlen. Az ugyancsak ellenzéki jobboldali nacionalista Osztrák Szabadságpárt hasonló véleményt fogalmazott meg.

Mindez arra utal, hogy egy esetleges vita a NATO-csatlakozásról, illetve az semlegesség feladásáról napirenden sincs. Az ok pedig egyszerű: a semlegesség, illetve minden fajta tömbön kívüliség Ausztriában olyannyira népszerű, hogy ilyen vitát senki nem kezdeményezne.

Azaz továbbra is a semlegesség szelleme dominál, az mélyen gyökeredzik az osztrák identitásban.

Elemzők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy amennyiben Ausztria a NATO külső határán terülne el, abban az esetben a biztonságpolitikai aggodalom más vágányra kerülne. Akárcsak Finnországhoz és Svédország esetében történt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×