Infostart.hu
eur:
363.85
usd:
308.76
bux:
140060.87
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az osztrákok továbbra is nemet mondanak a NATO-ra

Finnország és Svédország hivatalosan már jelezte a NATO-hoz való csatlakozási kérelem benyújtásának a szándékát, az ugyancsak semleges Ausztria azonban határozottan elutasítja ezt.

Az esetleges csatlakozás elutasítását illetően mind a lakosság, mind a politika azonos véleményen van Ausztriában.

Egyértelmű, hogy Oroszország Ukrajna ellen csaknem három hónappal ezelőtt indított háborúja változtatta meg gyökeresen Finnország és Svédország viszonyulását a szövetséghez.

A két skandináv országtól eltérően azonban az Oroszországhoz való földrajzi közelségből fakadó veszélyeztetettség Ausztria számára egyáltalán nem jelent kényszerítő tényezőt, amit egyértelműen jelez a legutóbbi közvélemény-kutatás is. A felmérés ugyanis arról tanúskodott, hogy

az osztrákok 75 százaléka elutasítja az esetleges NATO-csatlakozást, és mindössze 14 százalék támogatja.

A megkérdezettek 83 százaléka egyetértett ugyan azzal, hogy az Európai Unió tagországainak szorosabban kellene együttműködniük a védelempolitika területén, azt azonban már csupán 37 százalék támogatta, hogy ebben Ausztriának is nagyobb szerepet kellene betöltenie. Az osztrákok 52 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a semlegesség elegendő védelmet nyújt a mai helyzetben. 40 százalékuk viszont azon a véleményen volt, hogy az ország háborús fenyegetése esetén ez a semlegesség már nem védene.

Ausztriában a NATO-val kapcsolatos esetleges paradigmaváltásra egyelőre semmi nem utal. Az elmúlt hetekben két-három televíziós vitában ugyan felmerült a kérdés, de azután szinte rögtön lekerült a napirendről.

Karl Nehammer kancellár – aki a háború kitörése óta a közelmúltban az uniós vezetők közül elsőként látogatott el Vlagyimir Putyinhoz Moszkvába – kerek-perec kijelentette, hogy a semlegesség "vitán felül áll". Hasonlóan foglalt állást a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke ugyancsak minden alkalommal arra esküdött, hogy a semlegesség érinthetetlen. Az ugyancsak ellenzéki jobboldali nacionalista Osztrák Szabadságpárt hasonló véleményt fogalmazott meg.

Mindez arra utal, hogy egy esetleges vita a NATO-csatlakozásról, illetve az semlegesség feladásáról napirenden sincs. Az ok pedig egyszerű: a semlegesség, illetve minden fajta tömbön kívüliség Ausztriában olyannyira népszerű, hogy ilyen vitát senki nem kezdeményezne.

Azaz továbbra is a semlegesség szelleme dominál, az mélyen gyökeredzik az osztrák identitásban.

Elemzők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy amennyiben Ausztria a NATO külső határán terülne el, abban az esetben a biztonságpolitikai aggodalom más vágányra kerülne. Akárcsak Finnországhoz és Svédország esetében történt.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: az államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek

Magyar Péter: az államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek

Magyar Péter mintegy 40 perces megbeszélést folytatott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel a Sándor-palotában, majd nyilatkozott a sajtónak. Mint mondta, május 6-7-én ülhet össze az új Országgyűlés, az államfő felkérte őt a kormányalakításra, a technikai részletekről péntektől kezdődnek egyeztetések, amelyeken a Tisza Párt képviselői is részt vesznek. Újra felszólította Sulyok Tamás államfőt a távozásra, aki Magyar Péter szerint „sejtelmes választ adott, azt mondta, megfontolja”.

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Tegnap tárgyalt a két ország közti konfliktus rendezéséről Libanon és Izrael: lényegében közös nevezőre jutottak a Hezbollah eltávolításával kapcsolatosan, de tűzszünet nincs. Az izraeli légierő Dél-Libanont intenzíven bombázza. Az Irán körüli amerikai blokád elvileg betonstabil: a CENTCOM bejelentése szerint hat hajót fordítottak vissza. Donald Trump amerikai elnök közben rendkívül optimistán nyilatkozik az Iránnal való konfliktusról: újabb tárgyalások lesznek, elmondása szerint lényegében vége hamarosan a háborúnak. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború, konfliktus, békülés eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×