Infostart.hu
eur:
362.83
usd:
322.63
bux:
145423.54
2026. október 16. péntek Gál
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az osztrákok továbbra is nemet mondanak a NATO-ra

Finnország és Svédország hivatalosan már jelezte a NATO-hoz való csatlakozási kérelem benyújtásának a szándékát, az ugyancsak semleges Ausztria azonban határozottan elutasítja ezt.

Az esetleges csatlakozás elutasítását illetően mind a lakosság, mind a politika azonos véleményen van Ausztriában.

Egyértelmű, hogy Oroszország Ukrajna ellen csaknem három hónappal ezelőtt indított háborúja változtatta meg gyökeresen Finnország és Svédország viszonyulását a szövetséghez.

A két skandináv országtól eltérően azonban az Oroszországhoz való földrajzi közelségből fakadó veszélyeztetettség Ausztria számára egyáltalán nem jelent kényszerítő tényezőt, amit egyértelműen jelez a legutóbbi közvélemény-kutatás is. A felmérés ugyanis arról tanúskodott, hogy

az osztrákok 75 százaléka elutasítja az esetleges NATO-csatlakozást, és mindössze 14 százalék támogatja.

A megkérdezettek 83 százaléka egyetértett ugyan azzal, hogy az Európai Unió tagországainak szorosabban kellene együttműködniük a védelempolitika területén, azt azonban már csupán 37 százalék támogatta, hogy ebben Ausztriának is nagyobb szerepet kellene betöltenie. Az osztrákok 52 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a semlegesség elegendő védelmet nyújt a mai helyzetben. 40 százalékuk viszont azon a véleményen volt, hogy az ország háborús fenyegetése esetén ez a semlegesség már nem védene.

Ausztriában a NATO-val kapcsolatos esetleges paradigmaváltásra egyelőre semmi nem utal. Az elmúlt hetekben két-három televíziós vitában ugyan felmerült a kérdés, de azután szinte rögtön lekerült a napirendről.

Karl Nehammer kancellár – aki a háború kitörése óta a közelmúltban az uniós vezetők közül elsőként látogatott el Vlagyimir Putyinhoz Moszkvába – kerek-perec kijelentette, hogy a semlegesség "vitán felül áll". Hasonlóan foglalt állást a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke ugyancsak minden alkalommal arra esküdött, hogy a semlegesség érinthetetlen. Az ugyancsak ellenzéki jobboldali nacionalista Osztrák Szabadságpárt hasonló véleményt fogalmazott meg.

Mindez arra utal, hogy egy esetleges vita a NATO-csatlakozásról, illetve az semlegesség feladásáról napirenden sincs. Az ok pedig egyszerű: a semlegesség, illetve minden fajta tömbön kívüliség Ausztriában olyannyira népszerű, hogy ilyen vitát senki nem kezdeményezne.

Azaz továbbra is a semlegesség szelleme dominál, az mélyen gyökeredzik az osztrák identitásban.

Elemzők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy amennyiben Ausztria a NATO külső határán terülne el, abban az esetben a biztonságpolitikai aggodalom más vágányra kerülne. Akárcsak Finnországhoz és Svédország esetében történt.

Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×