Infostart.hu
eur:
379.2
usd:
321.6
bux:
131183.89
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

A semleges Svájc közelebb húzódna a NATO-hoz

Az orosz invázió hatására a svájci kormány szorosabb együttműködést alakítana ki a szövetséggel.

Egy olyan jelentésen dolgoznak, amely lehetővé tenné a NATO-tagországokkal közös hadgyakorlatokat - idézte Paelvi Pulli napokban a Reutersnek adott nyilatkozatát a Magyar Nemzet. A svájci védelmi minisztérium biztonságpolitikai vezetője arról beszélt, hogy miközben Svédország és Finnország a NATO-felvétel szélén állnak, a svájci tárca valószínűleg nem fogja belefoglalni a jelentésbe, hogy Bern is beadhatja csatlakozási kérelmét a szövetséghez.

A védelmi minisztérium dokumentumában szóba kerülhet ugyanakkor a muníció „visszatöltésének” lehetősége is, ami arról szólna, hogy Svájc képes legyen fegyverszállítmányokat küldeni más országoknak, amelyek kifogytak készleteikből az ukrajnai segítségnyújtásuk miatt. Bár a közvetlen fegyverszállítás a háborús övezetbe nem szerepel Bern napirendjén,

a harmadik országok ellátása katonai felszereléssel így is jelentős változásnak számít a kormány eddigi politikájában.

Ignazio Cassis svájci elnök ugyanis kizárta, hogy fegyvereket szállítsanak más országoknak Ukrajna megsegítésére, ám hozzáfűzte, a szankciók elfogadásának hiánya az agresszor kezére játszott volna. Svájc már a háború kitörésekor, február végén csatlakozott az Európai Unió Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseihez.

Elképzelhető, hogy megváltozik a semlegességünk értelmezése – közölte most Pulli. A minisztérium munkatársa ezzel Viola Amherd védelmi miniszter véleményét is megerősítette, aki arról beszélt, Svájcnak szorosabban együtt kell működnie a NATO-val, anélkül, hogy csatlakoznának hozzá.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×