Scholz és Macron örül, hogy nem lett rosszabb a helyzet
A francia-német duó több kezdeményezésre készül.
Újabb lépést tett Ukrajna az uniós tagság felé
Irpiny és Borogyanka településekre utazott az Európa Tanács főtitkára.
Moszkva tiltakozik
Moszkva határozottan tiltakozott hétfőn a lengyel kormánynál a varsói orosz nagykövetet ért támadás és a győzelem napjára tervezett koszorúzási ünnepség megzavarása miatt - közölte az orosz külügyminisztérium.
A tárca által kiadott közlemény szerint a lengyel rendőrség tétlenül nézte, ahogy szélsőségesek megzavarták a varsói szovjet katonai temetőben megtartott koszorúzási ünnepséget, és erőszakot alkalmaztak Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet és az orosz diplomáciai képviselet más tagjai ellen.
A minisztérium szerint a lengyel hatóságok lényegében neonáci fiatalokkal szemben tanúsítottak engedékenységet.
A TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint Oroszország varsói nagykövete hétfőn fellobogózott autóval érkezett a Zwirki i Wigura utcában lévő szovjet katonai háborús emléktemetőhöz. Miután kiszállt a járműből, az orosz külügyminisztérium szerint agresszív tömeg vette körül, amely korábban ukrán zászlókkal, vörössel leöntött lepedőkkel és oroszellenes jelszavakkal gyűlt össze az emlékhelyen. Ekkor az orosz hírügynökség szerint nem volt rendőr a helyszínen. A sírok felé haladó diplomatákat feltartóztatták, és vörös folyadékkal töltött zacskókkal dobálták meg. A rendőrök idővel visszaszorították a tömeget, és a diplomatákat az autóikhoz kísérték. (MTI)
Ritka felvétel: így fest a pilótafülkéből egy légi támadás
Talán még sosem láthattunk olyan videót, melyen a pilótafülkéből nézhetjük végig, ahogy egy orosz Szu-25-ös harci repülőgép szárazföldi célpontokat támad. Nemrég kikerült a közösségi médiába egy állítólag Popaszna körül készült akcióvideó, amin egy orosz pilóta szemszögéből nézhetünk végig egy Ukrajnát érő rakétatámadást.
Nagyot nyertek a háborún az orosz-kínai kapcsolatok
Oroszország és Kína kereskedelmi forgalma január-áprilisban 25,9 százalékkal, 51,09 milliárd dollárra nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Hszi: Kína mindig is a béke oldalán állt
Hszi Csin-ping kínai elnök videokapcsolaton keresztül egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral egyebek mellett az ukrajnai háborúról, és kijelentette, hogy meg kell akadályozni, hogy a konfliktus helyrehozhatatlanná fajuljon - tudatta a pekingi külügyminisztérium.
A minisztérium által kiadott közlemény szerint a megbeszélés során Hszi emlékeztetett: Kína mindig is a béke oldalán állt, és a "maga módján" dolgozik a feszültség enyhítésén. Elmondta: az ukrajnai válság ismét válaszút elé állította az európai biztonságot. Az európai félnek történelmi felelősséget és politikai bölcsességet kell mutatnia - fogalmazott. A kínai elnök úgy vélekedett: az érintett feleknek támogatniuk kell Ukrajnát és Oroszországot a béke tárgyalásos megvalósításában. Kína minden nemzetközi igyekezetet támogat a béke előmozdítására - tette hozzá.
Hszi szerint a kínai-német kapcsolatok az elmúlt öt évtized során magas szintű fejlődésen mentek át, mely során a két fél együtt fejlődött és a gyakorlati együttműködés elmélyítésével hozzájárult egymás sikeréhez. Hangsúlyozta: Kína változatlanul elkötelezett a Németországgal ápolt kapcsolatai fejlesztése, és az együttműködés erősítése mellett, valamint hisz abban, hogy a két ország együtt nagyobb változásokat hozhat.
A közlemény szerint Scholz szintén pozitívan méltatta az ötvenedik évbe lépő német-kínai kapcsolatok fejlődését, és az együttműködés további előmozdítása mellett foglalt állást.
Ursula von der Leyen: ha egy helyben állunk, lemaradunk
Az Európai Bizottság elnöke támogatja a reform mellett állókat.
Diadaljelentést tett közzé az orosz vezérőrnagy
Három ukrán harci gép, több helikopter és 15 drón lelövéséről tett bejelentést egyebek között Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.
Szijjártó Péter: a passzátszelet keletről fújják az autóipari forradalomban
Csúcstechnológiás berendezésekkel fém öntvényeket fog előállítani elektromos járművek számára a Chevron Miskolcon.
Hazatért Ukrajnából és beszámolt az általa látottakról Wali, a mesterlövész
Már ismét otthon, Kanadában van a világ egyik legjobbjának tartott mesterlövész, aki még márciusban utazott Volodimir Zelenszkij elnök felhívására Ukrajnába.
Ennyi az az ukrán gabona, ami idén el sincs vetve
A vetésterület harmada csak úgy "van".
Két oka van a kormánynak nem megszavazni az újabb orosz szankciókat
Szijjártó Péter ügyvezető külgazdasági és külügyminiszter a parlamentben mondta el a részleteket.
Győzelem napi színek a nagyköveten
Vörös festékkel öntötték le hétfőn Oroszország varsói nagykövetét a lengyel főváros szovjet katonai temetőjében rendezett megemlékezésen. Szergej Andrejev a második világháborúban aratott győzelem 77. évfordulója alkalmából koszorúzta volna meg az ottani emlékművet, amikor ukrán zászlót lengető aktivisták egy csoportja vörös festékkel öntötte le, s gyilkosnak és fasisztának nevezte. A tüntetők - akik videofelvételek tanúsága szerint a diplomata több kísérőjét is lefröcskölték - megakadályozták, hogy az orosz delegáció koszorút helyezzen el az emlékműnél. A támadást követően Andrejev rendőri kíséret mellett elhagyta a helyszínt. A 17 hektáros szovjet katonai temetőt néhány évvel a második világháború befejezése után avatták fel Varsóban, a területen több mint 20 ezer katona sírja található. (MTI)
The Russian ambassador to Poland was doused with red paint during an attempt to lay flowers at the cemetery of Soviet soldiers, Russian state agencies reported citing local correspondents. pic.twitter.com/H3wZ9u4jXC
— Mary Ilyushina (@maryilyushina) May 9, 2022
Újabb brit hurok
Több mint 1,5 milliárd font értékű áruforgalomra léptetett érvénybe hétfőn újabb kereskedelmi szankciókat Oroszország ellen a brit kormány. A külkereskedelmi minisztérium és a pénzügyminisztérium által közösen bejelentett intézkedéscsomag 1,4 milliárd font értékű importra - elsősorban vegyipari termékekre, valamint a platinára és a palládiumra - korlátozásokat és vámemeléseket, 250 millió font értékű, Oroszországba és részben Fehéroroszországba irányuló exportra tilalmat rendel el. A bejelentéshez fűzött ismertetésben a két minisztérium hangsúlyozza, hogy Oroszország a világ egyik vezető platina- és palládium-kitermelő országa, és az e fémekből gyártott termékek exportja erőteljesen függ a brit piaci kereslettől. E termékek behozatali vámját a brit kormány 35 százalékponttal emeli. A több mint negyedmilliárd font értékű árura elrendelt exporttilalom olyan brit termékeket érint, amelyek a legfontosabbak közé tartoznak az orosz gazdaság számára. Ezek közé tartoznak a vegyi anyagok, a műanyagok, a gumi- és gépipari termékek - áll a két brit minisztériumi hétfői tájékoztatásában. A külkereskedelmi és a pénzügyi tárca ismertetése szerint ez a London által Oroszország és Fehéroroszország ellen elrendelt kereskedelmi szankciók harmadik hulláma. E szankciók érvénybe léptetésével a brit piacra irányuló orosz export 96 százaléka, az Oroszországba irányuló brit export 60 százaléka esik korlátozás vagy tilalom alá; ez több mint 4 milliárd font (csaknem 1800 milliárd forint) értékű éves kereskedelmi forgalmat érint. A két minisztérium a hétfői közleményben arra kérte a még orosz termékeket importáló brit vállalatokat, hogy keressenek más beszerzési forrásokat. A brit kormány korábbi szankciói között szerepelt az orosz ezüst- és faipari termékek importjának tilalma, az egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámjának ugyancsak 35 százalékpontos emelése, a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatások leállítása, az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések, az orosz vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjának teljes tilalma. London az idei év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját is, és többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól. Boris Johnson brit miniszterelnök egy minapi lapinterjúban kijelentette, hogy a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt a pénzt is az Ukrajna elleni háborúra fordítja. (MTI)
Századvég: magyar nem a további szankciókra
A válaszadók 89 százaléka úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, továbbá 71 százalékuk ellenzi, hogy az említett szankciók az energiahordozókra, így a földgázra és a kőolajra is kiterjedjenek - derült ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából, amely részleteit hétfőn közölték az MTI-vel. A májusban ezer ember megkérdezésével készült felmérésben az áll, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta több mint két hónap telt el, amelynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a konfliktust Ukrajna és Oroszország viszonyánál tágabb kontextusban szükséges értelmezni. A konfrontáció valójában a nyugati hatalmak (Egyesült Államok, NATO, Európai Unió) valamint Oroszország között zajlik, amelynek ütközőzónájává vált Ukrajna - tették hozzá. A felmérés rámutat, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökről kedvezőtlen véleményt megfogalmazók aránya a 2022 februárjában mért 68 százalékról 72 százalékra nőtt, míg a Joe Biden amerikai elnökről negatívan vélekedők aránya 4 százalékponttal (58-ról 62 százalékra) emelkedett - írták. Érdekességnek nevezték, hogy az elmúlt időszakban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélése romlott a legjelentősebb mértékben: 2022 februárjában a megkérdezettek 52 százaléka volt negatív véleményen Ukrajna elnökéről, májusban azonban már 65 százalékuk. A jelenség hátterében a Századvég szerint feltételezhetően az a körülmény áll, hogy Magyarország jelentős humanitárius segítségnyújtása ellenére Zelenszkij és kormányának tagjai többször is bírálták Magyarországot, többek között azért, mert a magyar kormány kőolajat és földgázt vásárol Oroszországtól, illetve nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ez utóbbi kapcsán fontosnak tartották kiemelni, hogy a magyar közvélemény egyértelműen elzárkózik attól, hogy Magyarország fegyvereket küldjön Ukrajnába, a kutatás szerint a válaszadók 79 százaléka ellenzi ezt. Az orosz-ukrán konfliktus "elmérgesedésével" kapcsolatban azt közölték, hogy a magyarok 28 százaléka szerint összességében a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot terheli nagyobb felelősség a konfrontáció eszkalálódásáért, míg 21 százalékuk úgy gondolja, hogy inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát. A megkérdezettek fele (50 százaléka) Oroszországot és Ukrajnát egyaránt felelősnek tartja a kialakult helyzetért. Hangsúlyozták, hogy 2022 márciusában Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért. Megállapítható, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) az orosz-ukrán háború elhúzódásával számol, ezzel szemben 30 százalékuk úgy látja, hogy a konfliktus a közeljövőben lezárul - tették hozzá. Közölték azt is, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az egyik legmeghatározóbb témája az európai közbeszédnek az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók kérdése. Az Európai Unió jelenleg a hatodik szankciós csomagját készíti elő, amely az orosz olajimportot érintené. A felmérés rávilágít, hogy a megkérdezettek 40 százaléka elegendőnek tartja az eddigiekben meghozott gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, míg 31 százalékuk a napjainkig bevezetett intézkedéseket is túlzónak találja. Mint írták, 24 százalékra tehető azok aránya, akik keveslik az eddig meghozott szankciókat Oroszországgal szemben, és támogatnák a megszorítások kiterjesztését az energiahordozókra (földgáz, kőolaj) is. A magyarok 89 százaléka úgy gondolja, hogy az Oroszországra kivetett szankciók az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak is ártanak, ezzel szemben 10 százalékuk szerint a szóban forgó büntetőintézkedések érdemben nem befolyásolják az Európai Unió gazdasági helyzetét - áll a Századvég felmérésében. (MTI)
Belső német késztetés
Egyre inkább jellemző a takarékoskodás a kiskereskedelemben Németországban, amióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen - mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés. A kölni székhelyű ECC kiskereskedelmi kutatóintézet adatai szerint az ukrajnai háború és számos termék gyorsan emelkedő ára néhány hét alatt sokak vásárlási szokásait változtatta meg Németországban. A változás abban áll, hogy az emberek óvatosabban költenek és igyekeznek visszafogni fogyasztásukat, gyakrabban vásárolnak a diszkontokban, kerülik a márkás, drága termékeket és jobban odafigyelnek az akciós ajánlatokra. A fogyasztók csaknem kétharmada, 64 százaléka szeretne többet spórolni a közeljövőben a vásárlás során - mutatták ki a kutatásban, amelyben azt is vizsgálták, hogy milyen megoldások, stratégiák jellemzők. Az első számú takarékossági intézkedés az árak összehasonlítása és a több akciós vásárlás. A felmérés szerint a fogyasztók nagy többsége, 61 százaléka a korábbinál jobban figyel az árakra, és gyakrabban él az akciós ajánlatokkal. Az emberek kreatívak és találnak megoldásokat a megszokott színvonal fenntartására a költségek ugrásszerű növekedése nélkül, így például ismét igyekeznek nem túl sokat vásárolni, hogy semmit se kelljen kidobni - magyarázta a felmérés adatait Robert Kecskes, a GfK piackutató társaság kiskereskedelmi szakértője az ARD országos közszolgálati televízió hírportálján közölt összeállításban. A második fő takarékoskodási módszer a lemondás a drágább, márkás termékekről. Az ECC felmérése szerint majdnem minden második német fogyasztó - 48 százalék - gyakrabban választ a kiskereskedelmi láncok olcsóbb, sajátmárkás termékei közül. A hármas számú takarékossági intézkedés a vásárlás a diszkont áruházakban a szupermarketek és a szaküzletek helyett. Ezt mutatják a GfK adatai is, amelyek szerint a diszkontok piaci részesedése hosszú idő után ismét növekedik. A spórolás negyedik jellemző módja a fogyasztás visszafogása. Az ECC felmérése szerint az ukrajnai háború miatt különösen a bútorvásárlásokat halasztották el, és a válaszadók egyharmada a divat és az elektronika területén is tartózkodik az új beszerzésektől. Azonban ez a jelenség várhatóan az élelmiszer-kiskereskedelmet sem kerüli el - véli a GfK szakértője, aki szerint meglehet, hogy az emberek a drágulás miatt ritkábban esznek majd húst, vagy egy kanállal kevesebb kávéport tesznek a szűrőbe. Az utóbbi hetek fejleményéi sok fogyasztót "sokkolnak", hiszen azt remélték, hogy a koronavírus-világjárvány után minden visszatér a normális kerékvágásba, de "jött a háború, és vele együtt a tehetetlenség érzése" - mondta Robert Kecskes, hozzátéve, hogy mindez felerősíti az emberek aggodalmait, félelmeit, ami világosan látszik a fogyasztói magatartásban. (MTI)
Menekült gyerekek oktatása: új kéréssel állt elő a PSZ
A szakszervezet kezdeményezi, hogy minden pedagógus, oktató munkáját ismerjék el, aki menekült gyermekkel, diákkal foglalkozik
Alig vetettek Ukrajnában
Ukrajna idei tavaszi vetésterülete eddig mintegy 7 millió hektár, ami 25-30 százalékkal elmarad a tavaly tavaszitól - közölte Mikola Szolszkij ukrán mezőgazdasági miniszter, aki arról is beszélt hétfőn, hogy Ukrajna áprilisban 1,090 millió tonna gabonát exportált. A miniszter kiemelte az ukrán gabona Románián keresztül áthaladó exportjának fontosságát, miután Oroszország blokád alá vette az ukrán kikötőket, de szerinte ezt az exportot két hónapon belül megnehezítheti, hogy felfut a román és bolgár új búza kivitele. Az ukrán mezőgazdasági miniszter üdvözölte Románia "érdeklődését és megértését" az ukrán gabonaexport kapcsán, és azt mondta, hogy a balti kikötők tűnnek a legvonzóbb alternatívának. Mikola Szolszkij elismerte, hogy az idei vetés minősége elmarad a tavalyitól, és hogy kisebb a kukorica vetésterülete. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) adatai szerint Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre a 2020/21-es szezonban, és a hatodik legnagyobb búzaexportőr. Csaknem 25 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában, és nem tudja elhagyni az országot az infrastrukturális kihívások és az elzárt fekete-tengeri kikötők miatt - közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik vezetője pénteken. Elemzők rámutattak arra, hogy az Ukrajnában felhalmozott nagy készletek azért is jelentenek gondot, mert nem hagynak helyet az új termés tárolására. (MTI)
Kiderült, mennyi mínuszban van most az állam – nagyban
A Pénzügyminisztérium április végén érvényes adatokat közölt.
A Vlagyimir Putyint kritizálók szerint az elnök kisajátította a győzelem napját
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy hatásvadász videóval üzent. Olaf Scholz szerint az ukrajnai háborúban, ahogy 77 éve is, győzni fog a szabadság és a biztonság az elnyomás, az erőszak és a diktatúra felett.
Viccet csinálnak az orosz felderítő drónokból az ukránok – videó
Érdekes felvétel került ki nemrég egy ukrán fegyveres erők által zsákmányolt, orosz Orlan-10-es drónról.
Tölténybombákat szimatol ki a hős ukrán kutya – kitüntették
Emberéletek százait mentette meg a Jack Russell terrier, aki most Becsületrendet kapott gazdájával együtt.
Vlagyimir Putyin: katonáink Oroszország jövőjéért harcolnak – galéria
A Szovjetunió a náci Németország fölötti második világháborús győzelmét ünnepli minden évben május 9-én. Az orosz elnök felszólalását nagy érdeklődés övezte, a találgatások között az is felmerült, hogy befejezi a háborút, vagy épp ellenkezőleg, hivatalosan hadat üzen Ukrajnának.
A győzelem napja...
Bő egy órás felvétel a moszkvai ünnepségről:
Tizenkétezren két határon
Az ukrán-magyar határszakaszon 5550 ember lépett be vasárnap Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6501-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel. A beléptetettek közül a rendőrség 789 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek meg kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - tájékoztatott a rendőrség. Az ukrajnai háború elől vasárnap 721 ember, köztük 253 gyermek érkezett Budapestre vonattal - tudatták. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte hétfőn a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is. A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival - áll a közleményben. (MTI)
Szám a BOK-ból
A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 258 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 160 ember töltötte a létesítményben - közölte Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-vel. A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve - írták. A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában - áll a közleményben. (MTI)
Hatalmas a szakadék Oroszország és Ukrajna hazai megítélésben pártállástól függően
De az Egyesült Államokat is nagyon máshova teszik a 0–100-as skálán a Fidesz-szavazói, mint az ellenzékiek.
Könnyen álláshoz jutnak a menekülők
Hamar találhatnak állást az Ukrajnából menekülők Magyarországon - közölte az MTI-vel hétfőn a Prohuman. A munkaerő-közvetítő szerint a belföldi munkaadók felismerték, hogy a szomszédos országból érkezők sokféle munkakör betöltésére alkalmasak - írták. Információs pontjaikon már csaknem 2500 menekült jelezte, hogy munkát vállalna, közülük 400-an már el is kezdhettek dolgozni. A cég tapasztalatai alapján a Magyarországra érkezők közül sokan hosszú távra terveznek itt. A közlemény szerint a vállalatokat váratlanul érte a nehéz helyzetbe került emberek fogadása, utaztatása, lakhatásának biztosítása, adminisztrációs teendőik intézése. A Prohuman ezért humanitárius és kormányzati szervezetekkel együttműködve segít a rászorulóknak. A munkaerő-közvetítő safeinhungary.hu címen honlapot is létrehozott, hogy összekösse a munkaadókat a háború elől menekülőkkel. A regisztráló cégek ezen keresztül díjmentesen érhetik el a jelentkezőket, akik ukránul is olvashatják az oldalt. (MTI)
Komoly hiány a magyar külkereskedelemben
Az egyenleg 3,446 milliárd euróval romlott a tavaly január–márciusi adathoz képest és 864 millió euró deficittel zárt.
Kormányablakos lehetőség
Újabb, az ukrajnai háború elől menekülőket segítő jogszabályt fogadott el a kormány: hétfőtől a kormányablakokban is benyújtható a menedékeskénti elismerés iránti kérelem, nemcsak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál - közölte a Miniszterelnökség hétfőn az MTI-vel. Menedékes státusz iránti kérelem előterjesztésekor először egy elektronikus rendszerbe kell feltölteni az adatokat, majd személyesen megjelenni a menekültügyi hatóság előtt. Hozzátették, egy kormányrendelet értelmében május 9-től ezt már nemcsak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) ügyfélszolgálatain, hanem valamennyi kormányablakban el lehet intézni. Az Ukrajnából menekülőnek az adatait előzetesen elektronikusan fel kell töltenie a Menedékes applikáció (OIF mobil alkalmazása) vagy az Enter Hungary (enterhungary.gov.hu) felületén keresztül, de ha erre nincs lehetősége, akkor ezt személyesen is megteheti egy kormányablakban - tájékoztattak. Ezt követően az ügyintéző ellenőrzi a feltöltött adatokat, és ha a személyazonosság kapcsán nem merül fel kétség, a szükséges biometrikus adatokat (ujjnyomat, fénykép, aláírás) rögzíti a rendszerben - ezzel a kérelmet benyújtottnak tekintik. Az ezt igazoló dokumentumot az ügyfél által előzetesen megadott e-mail-címre továbbítja az OIF Menekültügyi Információs Rendszere - áll a közleményben. (MTI)
Oroszországban megkezdődött a Győzelem Napjának ünneplése
Az elfoglalt ukrán területeken is kötelező ünnepelni: Mariupolban is lesz orosz felvonulás annak dacára, hogy 2000 ukrán katona még mindig az acélgyárban van.
"A győzelem napja" - Volodimir Zelenszkij üzent Vlagyimir Putyinnak
A gonosz mindig veszít – mondta éjszakai videoüzenetében az ukrán elnök. Beszélt az oroszországi "győzelem napjáról" is.
A tizedik alaptörvény-módosításról vitázik az Országgyűlés
A Parlament a múlt héten alakult meg, az érdemi munkához tehát most látnak hozzá. Átnéztük a képviselők napirendjét.
Figyelem, 11 órakor néhányakat rémisztő dolog fog történni
Országszerte úgynevezett morgatópróba lesz.
A G7-csoport tagjai elkötelezték magukat az orosz olajimport leállítása mellett
A legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoport tagjai arról is egyetértésre jutottak, hogy további szankciókat vetnek ki az orosz pénzügyi rendszerben fontos szerepet játszó orosz bankokra.
