Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. A patkó első sorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b-j).
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A tizedik alaptörvény-módosításról vitázik az Országgyűlés

A Parlament a múlt héten alakult meg, az érdemi munkához tehát most látnak hozzá. Átnéztük a képviselők napirendjét.

Európa-napi megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn délután egy órakor, majd napirend előtti felszólalások hangoznak el. A parlamenti hagyományok szerint ilyenkor a miniszterelnök is beszédet tart, amire a frakcióvezetők reagálnak. Hogy a kormányfő már most felszólal, vagy csak a május 16-i eskütétele, esetleg az új kormány május végén várható megalakulása után, azt összeállításunk elkészítésekor még nem tudjuk. Ezután interpellációk, azonnali kérdések, kérdések, majd az ülésnap végén napirend utáni felszólalások adnak lehetőséget a vitára.

Kedden a képviselők először a madarak és fák napjáról emlékeznek meg, majd napirend előtti felszólalások következnek, utána pedig az alaptörvény 10. kormánypárti módosításának tervét vitatják meg a parlament tagjai. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a parlamenti választások utáni első Kormányinfón így jelentette be: „A járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-ével megszűnik, ugyanakkor lehetővé fogjuk tenni és a kormány ezért az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy a közvetlen szomszédságunkban folyó háború esetén is biztosított legyen a kormány cselekvőképessége. Ezért a veszélyhelyzetnek az alaptörvényben rögzített tényállását ki fogjuk egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére. A kormány reméli, hogy nem kell éljen ezzel az eszközzel, de ezt az eszközt magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni. Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk.”

Az ellenzék már a 9. alaptörvény-módosítást megelőző parlamenti vitában is azt az álláspontot képviselte, hogy az ilyen típusú változtatások csak a Fidesz, sőt konkrétan Orbán Viktor miniszterelnök „túlhatalmát” hivatottak bebetonozni. A DK-s Vadai Ágnes felszólalásából idézünk: „Ez a törvényjavaslat Orbán Viktor hatalmáról szól, arról, hogy különleges jogrendi helyzetben a miniszterelnöknek milyen egyszemélyi döntési lehetősége van.”

Az alaptörvény kiegészítésén kívül azzal összefüggésben napirenden szerepel még a katasztrófavédelmi törvény módosítása és a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésének szabályozása is. Az ülésnap kedden is napirend utáni felszólalásokkal zárul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×