eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. A patkó első sorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b-j).
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A tizedik alaptörvény-módosításról vitázik az Országgyűlés

A Parlament a múlt héten alakult meg, az érdemi munkához tehát most látnak hozzá. Átnéztük a képviselők napirendjét.

Európa-napi megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn délután egy órakor, majd napirend előtti felszólalások hangoznak el. A parlamenti hagyományok szerint ilyenkor a miniszterelnök is beszédet tart, amire a frakcióvezetők reagálnak. Hogy a kormányfő már most felszólal, vagy csak a május 16-i eskütétele, esetleg az új kormány május végén várható megalakulása után, azt összeállításunk elkészítésekor még nem tudjuk. Ezután interpellációk, azonnali kérdések, kérdések, majd az ülésnap végén napirend utáni felszólalások adnak lehetőséget a vitára.

Kedden a képviselők először a madarak és fák napjáról emlékeznek meg, majd napirend előtti felszólalások következnek, utána pedig az alaptörvény 10. kormánypárti módosításának tervét vitatják meg a parlament tagjai. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a parlamenti választások utáni első Kormányinfón így jelentette be: „A járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-ével megszűnik, ugyanakkor lehetővé fogjuk tenni és a kormány ezért az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy a közvetlen szomszédságunkban folyó háború esetén is biztosított legyen a kormány cselekvőképessége. Ezért a veszélyhelyzetnek az alaptörvényben rögzített tényállását ki fogjuk egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére. A kormány reméli, hogy nem kell éljen ezzel az eszközzel, de ezt az eszközt magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni. Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk.”

Az ellenzék már a 9. alaptörvény-módosítást megelőző parlamenti vitában is azt az álláspontot képviselte, hogy az ilyen típusú változtatások csak a Fidesz, sőt konkrétan Orbán Viktor miniszterelnök „túlhatalmát” hivatottak bebetonozni. A DK-s Vadai Ágnes felszólalásából idézünk: „Ez a törvényjavaslat Orbán Viktor hatalmáról szól, arról, hogy különleges jogrendi helyzetben a miniszterelnöknek milyen egyszemélyi döntési lehetősége van.”

Az alaptörvény kiegészítésén kívül azzal összefüggésben napirenden szerepel még a katasztrófavédelmi törvény módosítása és a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésének szabályozása is. Az ülésnap kedden is napirend utáni felszólalásokkal zárul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×