Infostart.hu
eur:
377.31
usd:
319.62
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. A patkó első sorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b-j).
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A tizedik alaptörvény-módosításról vitázik az Országgyűlés

A Parlament a múlt héten alakult meg, az érdemi munkához tehát most látnak hozzá. Átnéztük a képviselők napirendjét.

Európa-napi megemlékezéssel kezdődik az Országgyűlés plenáris ülése hétfőn délután egy órakor, majd napirend előtti felszólalások hangoznak el. A parlamenti hagyományok szerint ilyenkor a miniszterelnök is beszédet tart, amire a frakcióvezetők reagálnak. Hogy a kormányfő már most felszólal, vagy csak a május 16-i eskütétele, esetleg az új kormány május végén várható megalakulása után, azt összeállításunk elkészítésekor még nem tudjuk. Ezután interpellációk, azonnali kérdések, kérdések, majd az ülésnap végén napirend utáni felszólalások adnak lehetőséget a vitára.

Kedden a képviselők először a madarak és fák napjáról emlékeznek meg, majd napirend előtti felszólalások következnek, utána pedig az alaptörvény 10. kormánypárti módosításának tervét vitatják meg a parlament tagjai. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt a parlamenti választások utáni első Kormányinfón így jelentette be: „A járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-ével megszűnik, ugyanakkor lehetővé fogjuk tenni és a kormány ezért az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy a közvetlen szomszédságunkban folyó háború esetén is biztosított legyen a kormány cselekvőképessége. Ezért a veszélyhelyzetnek az alaptörvényben rögzített tényállását ki fogjuk egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére. A kormány reméli, hogy nem kell éljen ezzel az eszközzel, de ezt az eszközt magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni. Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessünk.”

Az ellenzék már a 9. alaptörvény-módosítást megelőző parlamenti vitában is azt az álláspontot képviselte, hogy az ilyen típusú változtatások csak a Fidesz, sőt konkrétan Orbán Viktor miniszterelnök „túlhatalmát” hivatottak bebetonozni. A DK-s Vadai Ágnes felszólalásából idézünk: „Ez a törvényjavaslat Orbán Viktor hatalmáról szól, arról, hogy különleges jogrendi helyzetben a miniszterelnöknek milyen egyszemélyi döntési lehetősége van.”

Az alaptörvény kiegészítésén kívül azzal összefüggésben napirenden szerepel még a katasztrófavédelmi törvény módosítása és a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésének szabályozása is. Az ülésnap kedden is napirend utáni felszólalásokkal zárul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×