Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán jelentette be, hogy az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz majd javaslatot. Közölte,

az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról,

és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.

Azt Ursula von der Leyen is elismerte, hogy néhány tagállam erősen függ az orosz olajtól. Reggel a Politico, majd délelőtt a Reuters is arról írt, hogy

Magyarország és Szlovákia a meglévő szerződések alapján 2023 végéig vásárolhat orosz nyersolajat,

rájuk ezt követően vonatkozhat az uniós olajembargó.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének:

"el fogjuk számoltatni őket" - mondta.

A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az intézkedés megszilárdítja az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből - emelte ki.

Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt - közölte az uniós bizottság elnöke. "Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat" - fogalmazott.

Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára.

"Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút.

Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért" - fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait - mondta. Mindez "kikövezi az utat" Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

A hvg.hu arról ír, mem szerepel a csomagban az a német kormány által felvetett intézkedés, hogy az oroszok ne szállíthassanak a nukleáris energia polgári hasznosításához szükséges dolgokat az uniós országokba. Továbbra sem szerepel a SWIFT-ből kitiltottak listáján a Gazprombank – akár rubelben, akár dollárban vagy euróban, ennek a banknak fizetnek az európai vásárlók az orosz energiahordozókért.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, noha széles körű egyetértés van az unióban arról, hogy a gazdasági szankciókkal lehet a legnagyobb nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrajnai háború megállítására,

nem sikerült csökkenteni az orosz energiától való függőséget,

nem sikerült diverzifikálni az energiaellátást, ahogy nem sikerült megerősíteni a szolidaritást sem a tagállamok között. Kijelentette: Oroszország megbízhatatlan energetikai partnere az Európai Uniónak, ezért az Európai Bizottságnak nem csak a fosszilis energiaforrásokra kell összpontosítania az energiahordozók kapcsán, hanem meg kell céloznia az atomenergiát is.

Véleménye szerint az uniós tagállamoknak fel kell mondaniuk a Roszatom orosz állami atomenergetikai céggel kötött szerződéseiket. A finn példához hasonlóan Magyarországnak is fel kell mondania a Paks II. beruházásra vonatkozó szerződését - tette hozzá a jobbikos EP-képviselő.