Feledy Botond szerint a magyar költségvetés számára kritikus pillanatban eszkalálódik a jogállamisági „konfliktus”, ami felveti a kérdést, hogy vajon lesz-e elegendő rugalmasság a magyar válaszban, vagy esetleg a kormányzat elmegy a végsőkig. A szakértő szerint a két számjegyű inflációval, a várhatóan stabilan magas energiaárakkal és azok volatilitásával, adott esetben az olaj és uránium embargójával a magyar gazdaságra „beláthatatlanul nagy hullámvasút” vár, az uniós ezermilliárdok viszont abszolút bekalkulált, fontos részei a magyar költségvetésnek az idei és a következő évben is. „Itt és most a politikai kitettsége a kormányzatnak valószínűleg nagyobb, mint a korábbi vitákban volt” – hangsúlyozta Feledy Botond.
A külpolitikai elemző úgy véli, hogy a „gazdasági hullámvasúthoz” teljes mértékben hozzájárul az orosz–ukrán háború, illetve a szankciós csomagok. Mint fogalmazott, a magyar kormányzat eddig a vitákat „házon belül kezelte”, most viszont a gazdasági makrokörnyezet túl van a magyar állam befolyásán, és például nem tud abba beleszólni, hogy hogyan fest az ellátási láncok krízise. Ráadásul
az is kérdéses, hogy Magyarország az olajembargót vagy a fűtőelemek oroszországi vásárlását hajlandó lesz-e vétózni, és lesz-e egyáltalán ilyen politikai lehetőség, vagy Németországgal milyen megállapodások születnek.
Feledy Botond arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak a hátrányára válik, hogy nincs tengerpartja, saját tengeri kijárata, valamint LNG-terminálja, és sokkal inkább vezetékekhez kötött életet él – néhány másik országgal együtt – Közép-Európában.
A külpolitikai elemző arra a kérdésre, hogy az orosz–ukrán háború mennyire zárhatja össze az Európai Uniót, úgy vélekedett, hogy a rendszeren belüli kelet–nyugat irányú és a visegrádiak közötti törésvonalak nem fognak eltűnni. Az viszont biztosra vehető, hogy a kelet-európai régióban – a baltiaktól a románokon át a lengyelekig, főként utóbbiak vezényletével – egy oroszkritikus szekció formálódik, ami nem fog egyszerűen elmúlni, hiszen az érintettek egzisztenciális fenyegetésnek fogják látni Oroszországot egészen Vlagyimir Putyin hatalmának a végéig, de adott esetben akár tovább is – tette hozzá.
Feledy Botond szerint nem vitás, hogy mindebből leginkább Magyarország lóg ki. A kérdés pedig az, hogy a német hatalom és -biztonságpolitika mennyire változtatja meg a hosszú távú evolúcióját. „Ha jobban a magukévá teszik a transzatlanti lengyel oroszpolitikát, akkor Magyarország könnyen egyedül maradhat. Onnantól kezdve ez már egy kritikus pozíció” – magyarázta.
A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.
