eur:
407.01
usd:
379.78
bux:
76250.51
2024. november 8. péntek Zsombor
AUGUSTDORF, GERMANY - MARCH 30: Soldiers of the Bundeswehrs Panzerbrigade 21 tank brigade equipped with electronic back and communication equipment seen during a visit on March 30, 2022 in Augustdorf, Germany. Elements of Panzerbrigade 21 have participated in Germany military foreign deployments, including in Afghanistan as well as Germanys contingent in Lithuania. The German government, which had long adhered to a bare-bones military policy, announced a radical shift following Russias February invasion of Ukraine. The new policy includes EUR 100 billion of future military spending and an aggressive modernisation of military hardware. (Photo by Andreas Rentz/Getty Images)
Nyitókép: Andreas Rentz/Getty Images

Német haderőfejlesztés: a százmilliárd euró sem hoz forradalmi változást

A német haderőfejlesztés pár hete bejelentett lépései csak kis részben nevezhetők forradalminak, valójában kiigazításnak tekinthetők – mondja Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Csiki Varga Tamás szerint a német politika a haderőfejlesztés bejelentésével tabukat döntögetett ugyan az elmúlt két hónapban, ami a gyakorlati megvalósítást, például a modernizálás és a védelmi képesség növelését illeti, az inkább egyfajta kiigazítás, mintsem egy forradalmi képességnövelés. Lesznek olyan új elemek – köztük például az F–35-ös, ötödik generációs amerikai vadászrepülőgépek –, amelyek valóban új minőséget fognak megjeleníteni a Bundeswehrben, viszont az átfogó katonai védelmi képességek megerősítéséhez önmagában ez még kevés. Szerinte ennek érdekében hosszú távon kellene a finanszírozást és a modernizációt fenntartani.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa emlékeztetett, az eredeti bejelentés alkalmával, amire február 27-én kerített sort Olaf Scholz kancellár, nem volt még tisztázva, hogy a haderőfejlesztésre szánt százmilliárd eurós különleges alap beszámításra kerül-e a 2 százalékos GDP-szintbe, ami a NATO-elvárás szempontjából fontos elem, vagy pedig azon felül kell érteni. Noha az igazán forradalmi lépésnek az utóbbi eshetőséget lehetne tekinteni, azóta kiderült, hogy nem erről van szó, miközben ráadásul

számos „kérője” is van a pénznek a német kormány részéről

– tette hozzá a szakértő.

Részben a készenlétnek, illetve az eszközök bevethetőségének elmúlt 10-12 éves elmaradásait kell bepótolniuk, ami már önmagában is tetemes összeg lesz, másfelől fedezniük kell a modern fegyverrendszerek és eszközök beszerzését, gondolva itt az F–35-ösökre, vagy az izraeli Heron drónok felfegyverzéséhez szükséges rakétákra, de szó van légvédelmi rendszerek beszerzéséről és a már rendszerben lévő páncélozott szállító járművek modernizálásáról, illetve számnöveléséről.

Csiki Varga Tamás szerint senkit sem tölthet el elégedettséggel, hogy ezt a százmilliárdos alapot a németek be kívánják számítani a 2 százalékba, mert így rövid távon nincs esély az olyan európai együttműködésben fejlesztett programokra, mint az FCAS (Future Combat Air System), ami már a jövő technológiáját felvonultató hatodik generációs harci repülőgépek fejlesztést jelentené.

A szakértő arra is kitért, hogy az ukrajnai háború hatására egyfajta trendforduló következett be a német közvéleményben. A háború sokkhatása a politikai elitben és a társadalomban egyaránt láthatóvá vált, legfeljebb a szélsőjobboldali AfD, illetve a támogatói azok, akiket kevésbé érintett meg az orosz agresszió. Ennek eredményeként egy március eleji felmérés szerint a lakosság 78 százaléka támogatja az Ukrajnának nyújtott német fegyverszállítást, több mint 60 százalék a Bundeswehr fejlesztését, valamint 68 százalék a NATO keleti tagállamaiban a német jelenlét megerősítését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor ismertette a budapesti deklarációt: mi Európát fogjuk naggyá tenni

Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülése után.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.11. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 8. 15:01
×
×
×
×