Infostart.hu
eur:
363.68
usd:
308.48
bux:
138891.07
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Jepifanyij metropolita, az egyesített ukrán ortodox egyház vezetője istentiszteletet tart a Kijevi Rusz (Nagyfejedelemség) népe megkeresztelésének 1032. évfordulója alkalmából a Nagy (Szent) Volodimir kijevi nagyfejedelemről elnevezett hegyen, Kijevben 2020. július 28-án. Nagy Volodimir 988-ban kötelezte népét az új vallás, a bizánci rítusú kereszténység felvételére és tömegesen kereszteltette meg alattvalóit a Dnyeper vizében. A 9. század végén létrejött Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség a kelet-európai térség első szervezett állama volt, magában foglalta a keleti szláv törzseket, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország elődállamának tekintik.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Egyházi "kimenekítő körmenetet" szervezhetnek Mariupolban

A Moszkva alá tartozó ukrán ortodox egyház ajánlotta ezt a lehetőséget.

A moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház felajánlotta, hogy húsvéti körmenetet szervez az ostromlott Mariupolba a sebesült civilek és katonák evakuálására.

Az egyház "kész felvonulást szervezni a Zaporizzsja régióban található Orihivből a mariupoli Azovsztal gyárhoz, hogy sürgősségi segélyt nyújtson és evakuálja a civileket. Ez a körmenet a sebesült katonák evakuálásában és a holttestek kiemelésében is segíthet" - mondta Onufrij metropolita, a moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház feje az egyház honlapján közzétett nyilatkozatában.

"Azokhoz fordulunk, akiket illet, és kérjük, hogy biztosítsanak tűzszünetet Mariupolban és külvárosaiban, valamint humanitárius folyosót az úgynevezett nagypénteki imamenetre április 22-én, húsvétkor", amelyet az ortodoxok április 24-én ünnepelnek.

Az ukrán ortodoxok a moszkvai patriarchátus alá tartozó ortodox egyház és a 2018-ban a kijevi patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház és az ukrán autokefál ortodox egyház egyesüléséből született, és 2019-ben a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka által elismert ukrán ortodox egyház között oszlanak meg.

Ukrajnában pénteken nem lehet civil evakuációs folyosókat szervezni

- közölte korábban Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, aki túlságosan "veszélyesnek" nevezte a helyzetet az utakon.

Vlagyimir Putyin orosz államfő csütörtökön közölte, hogy az orosz erők "felszabadították" Mariupolt, amely közel két hónapos orosz ágyúzás és ostrom után. Ezt az állítást amerikai kollégája, Joe Biden "megkérdőjelezhetőnek" tartotta.

A csütörtöki újabb megadási felhívás ellenére a hatalmas Azovsztal kohászati komplexumban és annak több kilométernyi földalatti alagútjaiban még mindig rejtőző ukrán harcosok nem hajlandók letenni a fegyvert.

Vlagyimir Putyin azt mondta, utasította csapatait, hogy ne indítsanak támadást, hanem zárják le a területet, "hogy egy légy se jusson át".

Címlapról ajánljuk
Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.

A címvédő ellen kellett volna csodát tenni Szoboszlaiéknak

Két párban dőlt el az elődöntőbe jutás kedd este a labdarúgó Bajnokok Ligájában. Az Atlético Madridban a Barcelona ellen, a PSG az Anfield Roadon a Liverpool ellen kezdett 2–0-ról. A Vörösöknél Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos is szerepelt a kezdő tizenegyben.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Veszélyes nyugdíjbombákkal kell megküzdenie Magyar Péternek – ezek most a legnagyobb fájdalompontok

Utoljára a 2010-es évek elején került sor jelentősebb átalakításokra a magyar nyugdíjrendszerben, azóta (a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésén kívül) érdemben nem változtattak a nyugdíjrendszer működésén az Orbán-kormányok. A Tisza ambiciózus nyugdíjprogrammal kezelné az évtizedes feszültségeket: 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, akár évi 200 ezer forint értékű nyugdíjas SZÉP-kártyát, a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést, új idősotthonok százait ígérte a nyugdíjasoknak, miközben a Nők40 mintájára a "Férfi40" lehetősége is felmerült. Magyar Péter kormányának a klasszikus problémával kell megküzdenie: minden, ami népszerű, az egyben rémületesen drága is a költségvetésnek – márpedig a Tisza célja nem lehet más, mint hogy a maga oldalára állítsa a magyar nyugdíjasok kétmillió főt számláló táborát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×