Infostart.hu
eur:
376.57
usd:
319.5
bux:
126486.37
2026. február 25. szerda Géza
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

Német koalíciós feszültség Ukrajna miatt: pénzt vagy fegyvert?

Nem csitul az Ukrajnának szánt fegyverek szállításával kapcsolatos vita a német politikai pártok között. Olaf Schol kancellár most új tervvel állt elő. Ennek lényege, hogy Ukrajna pénzt kapna, és ebből maga vásárolna olyan fegyvereket, amelyekre leginkább szüksége van.

Az egyre élesebbé váló vita nemcsak a kormánypártok és az ellenzék között zajlik, hanem megosztja a hárompárti koalíciót is. Míg elsősorban a Zöldek pártja, de a szabaddemokrata FDP is amellett van, hogy Németország mielőbb nehézfegyvereket is szállítson Ukrajnának, a kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD ezt egyelőre elutasítja.

Szakértők szerint a nehézfegyverek kategóriájába tartoznak a páncélosok, a vadászgépek, a hadihajók, továbbá a tüzérségi fegyverek. Németország mostanáig főként légelhárító rakétákat és tüzérségi fegyvereket szállított az ostromlott országnak.

Olaf Scholz azon az állásponton van, hogy nehézfegyverek szállításáról csakis akkor lehet szó, ha mindez az Európai Unió tagállamaival egyeztetve történik, a kancellár szerint "egyéni akcióról" nem lehet szó. Kiállt mellette ugyancsak szociáldemokrata védelmi minisztere is, Christine Lambrecht szerint a német hadsereg, a Bundeswehr napirenden lévő korszerűsítése ezt egyelőre nem engedi meg.

A tizenhat évig tartó Merkel-korszak után tavaly decemberben hivatalba lépő Scholz a heves bírálatokat új tervvel igyekszik csillapítani. Ennek hivatalos elnevezése "Kezdeményezés a külföldi partnerek biztonságának erősítésére", lényege, hogy a német költségvetésből pótlólag kétmilliárd eurót irányoznának elő katonai segélyekre, és ennek jelentős részét Ukrajna kapná.

Az ARD közszolgálati televízió értesülése szerint ebből

Kijev több mint egymilliárd euróhoz jutna, amiből igénye szerint vásárolhatna fegyvereket.

A kormány – Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminiszterrel az élen – állítólag már jóváhagyta a tervet, annak megvalósulásához azonban elengedhetetlen a német parlament, a Bundestag jóváhagyása.

A kétmilliárd euró nem része annak a százmilliárd eurónak, amelyet a koalíciós kormány az Oroszország által csaknem két hónapja Ukrajna ellen indított háború nyomán a Bundeswehr korszerűsítésére irányzott elő.

A legelső reagálások mindazonáltal nem túl kedvezőek. A szociáldemokraták koalíciós partnerei a pénzügyi segélyt ugyan fontosnak tartják, de azt hangoztatják, hogy ez nem elegendő, és a háború sújtotta Ukrajnának az orosz invázió megfékezése érdekében nehézfegyverekre van szüksége.

Rendkívül élesen támadta a kancellárt Friedrich Merz, a CDU új elnöke – a kereszténydemokraták a tavaly szeptemberi parlamenti választásokon elszenvedett vereség után hosszú idő óta először ismét vezetik a politikai pártok népszerűségi listáját –, szerinte a kancellár halogató magatartásával, illetve a nehézfegyverek szállításának elutasításával lejáratja Németországot.

Scholz nem mer felelősséget vállalni, és magatartásával gyengíti az Oroszországgal szembeni nemzetközi összefogást

– hangoztatta a konzervatív politikus.

Ugyancsak az ARD televízió értesült arról, hogy a múlt héten az ukrán kormány átadta a német félnek azoknak a fegyvereknek a listáját, amelyekre szüksége lenne.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Több mint kétéves csúcson a forint

Több mint kétéves csúcson a forint

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×