Infostart.hu
eur:
363.06
usd:
307.75
bux:
139499.37
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
A hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellár, Orbán Viktor miniszterelnök vendége beszél a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón a Parlamentben 2015. február 2-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az ukrajnai háború miatt támadják Angela Merkelt, pártja most megszólalt az ügyben

Támogatásáról biztosította pártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a korábbi kancellárt. Angela Merkelt ugyanis több külföldi és hazai bírálat érte amiatt, hogy tizenhat évig tartó kancellársága idején túlságosan kesztyűs kézzel bánt Vlagyimir Putyinnal, és az Oroszország irányában folytatott politikájával közvetve hozzájárult az Ukrajna ellen indított orosz háborúhoz.

Tévedés azt állítani, hogy Angela Merkelt felelősség terheli az Ukrajna elleni orosz háború miatt - hangsúlyozta Mario Czaja, a CDU főtitkára.

"Ez Putyin és az általa vezetett Kreml-beli bűnöző klikk háborúja Ukrajna ellen" - nyilatkozta.

Hasonlóan foglalt állást Johann Wadephul, a tavaly szeptemberi parlamenti választások eredményeként ellenzékbe szorult konzervatív párt parlamenti frakcióvezető-helyettese is.

Wadephul ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Merkel a közeli jövőben időt szakít arra, hogy "mélyebbre hatolva" nyilatkozzon Oroszország-politikájáról.

A korábbi kancellárt mindenekelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő bírálta amiatt, hogy Merkel 2008-ban megakadályozta országa felvételét a NATO-ba.

Zelenszkij azt állította, hogy a 2008-as csúcson elutasították Ukrajna NATO-felvételét "egyes országok abszurd félelmei miatt".

2008-ban a NATO-országok kilátásba helyezték ugyan Ukrajna felvételét a NATO-ba, de tekintettel Oroszországra – elsősorban a német kancellár és az akkori francia államfő, Nicolas Sarkozy nyomására – végül visszavonulót fújtak.

Merkel nem foglalt állást Zelenszkij üzenetével kapcsolatban, szóvivője útján hangsúlyozta ugyanakkor, hogy támogatja a német kormány és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, amelyek Ukrajna támogatását és az Oroszország által indított háború beszüntetését célozzák.

"Angela Merkel továbbra is kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcson született döntések mellett" – nyilatkozott ugyanakkor a volt kancellár szóvivője.

Merkelt bírálták amiatt is, hogy kitartott az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítése mellett. A projekt üzembe helyezését azonban a háború kirobbanása után a Scholz-kormány felfüggesztette.

A szociáldemokratákkal és a Zöldekkel közösen kormányzó Szabaddemokrata Párt (FDP) alelnöke, egyben a német parlament, a Bundestag elnökhelyettese, Wolfgang Kubicki arra szólította fel a volt kancellárt, hogy adjon részletes magyarázatot Oroszországgal szemben folytatott politikájáról.

Fontos lenne a német közvélemény számára, hogy a korábbi kancellártól hallja, miként vélekedik az általam hibásnak tartott politikáról - fogalmazott Kubicki.

Ugyanakkor beismerte, hogy ő maga is tévedett az orosz elnök, Vlagyimir Putyin személyiségének, illetve politikájának megítélésében.

Angela Merkel 1990-ben közvetlenül Németoszág újraegyesülése előtt, 36 éves korában lépett be a CDU-ba. 2000 és 2018 között a kereszténydemokrata párt elnöke, 2005 és 2021 között Németország kancellárja volt.

Néhány nappal ezelőtt hasonló bírálatok érték Frank-Walter Steinmeier német államfőt, aki több cikluson keresztül Merkel külügyminisztere és egyben alkancellár is volt.

A szociáldemokrata politikus elismerte: a korábbi német kormányok kudarcot vallottak abban, hogy Oroszországot rávegyék a demokrácia és az emberi jogok útjának követésére.

A jelenleg második elnöki periódusát töltő Steinmeier elismerte, hogy a történtekért őt is felelősség terheli.

Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: minden közjogi méltóság leváltható, de komoly feltételei vannak

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje már vasárnap este követelte számos közjogi méltóság és független állami intézmény vezetőjének lemondását. Valamennyi állami tisztségviselő és közjogi méltóság esetében van lehetőség az elmozdításukra, de Stánicz Péter alkotmányjogász az InfoRádióban jelezte, ehhez sok feltételre van szükség, egyes esetekben az alaptörvény módosítására is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A Tisza kétharmada mozgatja a magyar tőzsdét, Amerikában rekordon zárt a S&P 500 és a Nasdaq

A Tisza kétharmada mozgatja a magyar tőzsdét, Amerikában rekordon zárt a S&P 500 és a Nasdaq

Iránykeresés jellemzi a nemzetközi tőkepiacokat, a befektetők arra várnak, hogy lesz-e áttörés az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokat mutatnak az indexek a nap folyamán, kiváró álláspontra helyezkedtek a befektetők. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig a kezdeti emelkedés után lecsorgást láthattunk a BUX indexnél. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×