eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Angela Merkel német kancellár, Orbán Viktor miniszterelnök vendége beszél a megbeszélésük után tartott közös sajtótájékoztatón a Parlamentben 2015. február 2-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az ukrajnai háború miatt támadják Angela Merkelt, pártja most megszólalt az ügyben

Támogatásáról biztosította pártja, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a korábbi kancellárt. Angela Merkelt ugyanis több külföldi és hazai bírálat érte amiatt, hogy tizenhat évig tartó kancellársága idején túlságosan kesztyűs kézzel bánt Vlagyimir Putyinnal, és az Oroszország irányában folytatott politikájával közvetve hozzájárult az Ukrajna ellen indított orosz háborúhoz.

Tévedés azt állítani, hogy Angela Merkelt felelősség terheli az Ukrajna elleni orosz háború miatt - hangsúlyozta Mario Czaja, a CDU főtitkára.

"Ez Putyin és az általa vezetett Kreml-beli bűnöző klikk háborúja Ukrajna ellen" - nyilatkozta.

Hasonlóan foglalt állást Johann Wadephul, a tavaly szeptemberi parlamenti választások eredményeként ellenzékbe szorult konzervatív párt parlamenti frakcióvezető-helyettese is.

Wadephul ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Merkel a közeli jövőben időt szakít arra, hogy "mélyebbre hatolva" nyilatkozzon Oroszország-politikájáról.

A korábbi kancellárt mindenekelőtt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő bírálta amiatt, hogy Merkel 2008-ban megakadályozta országa felvételét a NATO-ba.

Zelenszkij azt állította, hogy a 2008-as csúcson elutasították Ukrajna NATO-felvételét "egyes országok abszurd félelmei miatt".

2008-ban a NATO-országok kilátásba helyezték ugyan Ukrajna felvételét a NATO-ba, de tekintettel Oroszországra – elsősorban a német kancellár és az akkori francia államfő, Nicolas Sarkozy nyomására – végül visszavonulót fújtak.

Merkel nem foglalt állást Zelenszkij üzenetével kapcsolatban, szóvivője útján hangsúlyozta ugyanakkor, hogy támogatja a német kormány és a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, amelyek Ukrajna támogatását és az Oroszország által indított háború beszüntetését célozzák.

"Angela Merkel továbbra is kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcson született döntések mellett" – nyilatkozott ugyanakkor a volt kancellár szóvivője.

Merkelt bírálták amiatt is, hogy kitartott az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítése mellett. A projekt üzembe helyezését azonban a háború kirobbanása után a Scholz-kormány felfüggesztette.

A szociáldemokratákkal és a Zöldekkel közösen kormányzó Szabaddemokrata Párt (FDP) alelnöke, egyben a német parlament, a Bundestag elnökhelyettese, Wolfgang Kubicki arra szólította fel a volt kancellárt, hogy adjon részletes magyarázatot Oroszországgal szemben folytatott politikájáról.

Fontos lenne a német közvélemény számára, hogy a korábbi kancellártól hallja, miként vélekedik az általam hibásnak tartott politikáról - fogalmazott Kubicki.

Ugyanakkor beismerte, hogy ő maga is tévedett az orosz elnök, Vlagyimir Putyin személyiségének, illetve politikájának megítélésében.

Angela Merkel 1990-ben közvetlenül Németoszág újraegyesülése előtt, 36 éves korában lépett be a CDU-ba. 2000 és 2018 között a kereszténydemokrata párt elnöke, 2005 és 2021 között Németország kancellárja volt.

Néhány nappal ezelőtt hasonló bírálatok érték Frank-Walter Steinmeier német államfőt, aki több cikluson keresztül Merkel külügyminisztere és egyben alkancellár is volt.

A szociáldemokrata politikus elismerte: a korábbi német kormányok kudarcot vallottak abban, hogy Oroszországot rávegyék a demokrácia és az emberi jogok útjának követésére.

A jelenleg második elnöki periódusát töltő Steinmeier elismerte, hogy a történtekért őt is felelősség terheli.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×