eur:
414.02
usd:
396.64
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Virágok a Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettes és ellenzéki vezető elleni merénylet helyszínén Moszkvában 2020. február 27-én. A Vlagyimir Putyin orosz elnök politikájának egyik leghangosabb bírálójaként ismert ellenzéki politikust 55 éves korában, 2015. február 27-én éjjel lőtték le a Moszkva folyón átívelő Bolsoj Zamoszkvoreckij hídon. A gyilkosság állítólagos csecsen elkövetőit, köztük Ramzan Kadirov csecsen elnök biztonsági szolgálatának egyik tisztjét 2017-ben 11-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte egy moszkvai bíróság.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

A Bellingcat eredményei szerint új kérdések vannak Borisz Nyemcov meggyilkolása ügyében

Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikust 2015-ös meggyilkolása előtt hónapokig követték a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ügynökei – derül ki a Bellingcat, a The Insider és a BBC oknyomozó cikkéből.

A Nyemcovot megfigyelő egyik ügynök a politikus pártfogoltja, Vlagyimir Kara-Murza, illetve Alekszej Navalnij megmérgezésénél is feltűnt.

Orosz belpolitikai körökben az akkoriban miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Nyemcovot Borisz Jelcin néhai orosz elnök lehetséges utódaként tartották számon mindaddig, amíg Vlagyimir Putyint ki nem nevezték ügyvivő elnöknek 1999 decemberében. Ezt követően Nyemcov szálka lett a Kreml körme alatt. Az ellenzéki politikus támogatta az orosz politikai vezetés elleni nemzetközi szankciókat, a korrupcióellenes küzdelmet, ellenezte a Krím félsziget annektálását, és független nyomozást követelt a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt maláj utasszállító ügyében. Nyemcov Putyin egyik legádázabb és legbefolyásosabb bírálója volt - emlékeztetett a Bellingcat hollandiai székhelyű oknyomozó újságírói csoport a honlapján hétfőn megjelent cikkben.

Az ellenzéki politikust tíz hónapig követték az FSZB Második Szolgálatának tagjai, akik összesen 13 alkalommal tűntek fel ugyanazon a helyszínen, ugyanabban az időben, mint Nyemcov, utoljára tíz nappal meggyilkolása előtt.

A politikust 2015. február 27-én lőtték le Moszkvában, a Kreml közelében. Az orosz hatóságok tagadták, hogy közük lett volna a gyilkossághoz, amellyel végül egy Ramzan Kadirov csecsen vezetőhöz közel álló embert vádoltak meg. Zaur Dadajev először beismerő vallomást tett, amelyet később visszavont. Azt állította, hogy kikényszerítették belőle a vallomást. Elmondta, hogy öt csecsen társával együtt hónapokig figyelték Nyemcovot, de nem ők követték el a gyilkosságot. Orosz emberi jogi aktivisták szerint Dadajevet megkínozták az őrizeti fogságban. Sem a hivatalos nyomozás, sem a tárgyalás során nem sikerült megállapítani, hogy mi volt a gyilkosság indítéka, és ki volt a megrendelő - írta a Bellingcat.

A vádlottak az elején azt állították: bosszúból végeztek a politikussal, mert támogatta a Charlie Hebdo vicclapot, amely a muszlimokat sértő karikatúrákat tett közzé. Ennek hitelessége akkor ingott meg, amikor kiderült: a feltételezett gyilkosok még azelőtt elkezdték követni Nyemcovot, hogy bármit is mondott volna a Charlie Hebdóról. Ugyanakkor a jelenlegi nyomozás adatai szerint

jóval azelőtt, hogy a csecsen csoport Moszkvába érkezett a politikus megfigyelésére, az FSZB már ráállította embereit,

köztük olyanokat, akik több orosz ellenzéki politikus megmérgezésével összefüggésbe hozhatók.

Egyikük Valerij Szuharev, aki minden bizonyíték szerint az FSZB munkatársa volt akkoriban. A belbiztonság feladatai közé tartozik a belső politikai fenyegetések kezelése, egyebek között az emberek mozgásának nyomon követésével.

A megfigyelt emberek által vásárolt repülő- és vonatjegyeket rögzítik az FSZB Magisztral nevű adatbázisában. Ám nemcsak az ő mozgásuk követhető az adatbázis segítségével, hanem az őket megfigyelő orosz ügynököké is. Ezek az információk gyakran kötnek ki korrupt tisztségviselők közreműködésével a feketepiacon, majd újságírók kezében, ahogy az a jelenlegi esetben is történt - mutatott rá a BBC brit műsorszolgáltató.

Szuharev mozgását ellenőrizve és Nyemcovéval összehasonlítva az újságírók egyértelmű mintázatra bukkantak. Az FSZB-ügynökök rendszerint órákkal vagy legfeljebb egy nappal Nyemcov előtt érkeztek a politikus látogatásainak helyszínére, és röviddel előtte vagy utána távoztak. Ezt jól érzékelteti, hogy amikor Nyemcov 2014. július 2-án, valamivel éjfél után online repülőjegyet foglalt Novoszibirszkbe, mindössze tíz perccel később Szuharev is jegyet vásárolt ugyanoda, ugyanarra a napra.

Szuharevet hol Dmitrij Szuhinyin, hol Alekszej Krivoscsekov ügynök kísérte. Szuhinyin vegyészeti, kriptográfiai és számítástechnikai háttérrel rendelkezik, Krivoscsekov neve pedig Navalnij megmérgezésénél is felmerült.

A Bellingcat hangsúlyozta:

nincs bizonyíték rá, hogy bármelyikük részt vett volna Nyemcov meggyilkolásában,

amelynek módszere - pisztolyból leadott lövések - is eltér a korábban említett orosz ellenzéki politikusok esetében megfigyelt mérgezéses likvidálási kísérlettől.

Az oknyomozó újságírói csoport szerint a fenti információk fényében számos új kérdés megfogalmazódik. Az egyik, hogy pontosan milyen szerepet játszott az FSZB Kriminalisztikai Intézete Nyemcov meggyilkolásának kivizsgálásában. A Bellingcat által áttekintett bírósági dokumentumok szerint a gyilkossággal kapcsolatos 55 törvényszéki elemzésből 45 az FSZB Kriminalisztikai Intézetéhez köthető. A Zaur Dadajev elítéléséhez vezető DNS-vizsgálatról készült jelentést az intézet akkori igazgatója, Vlagyimir Bogdanov írta alá.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hangsúlyozta, hogy az esetnek semmi köze az orosz kormányhoz.

"Úgy hangzik, mint egy újabb alaptalan pletyka" - mondta a Bellingcat, a The Insider és a BBC vizsgálatára válaszul.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×