Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
320.63
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza

Tüntetés Moszkvában Borisz Nyemcov meggyilkolásának hatodik évfordulóján

A Kreml közelében lőtték le az egykor miniszterelnök-helyettesként dolgozó, Putyin-kritikus politikust.

Ezrek tüntettek szombaton Moszkvában Borisz Nyemcov volt orosz miniszterelnök-helyettes és ellenzéki vezető meggyilkolásának hatodik évfordulóján.

A Vlagyimir Putyin politikájának egyik leghangosabb bírálójaként ismert Borisz Nyemcovot, aki a kilencvenes években, Borisz Jelcin elnöksége idején a miniszterelnök-helyettesi tisztségig emelkedett, 2015. február 27-én lőtték agyon Moszkva központjában, a Kreml falától egy kőhajításnyira. A gyilkosság öt állítólagos csecsen elkövetőjét, köztük Ramzan Kadirov csecsen elnök biztonsági szolgálatának egyik tisztjét 2017-ben 11-től 20 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte egy moszkvai bíróság. Nyemcov családja mindmáig kifogásolja, hogy a szerinte egyértelműen politikai indíttatású gyilkosság hátterét nem sikerült tisztázni.

"Évről évre újra összejövünk ezen a helyszínen, hogy megmutassunk a hatalomnak: nem felejtettünk és nem fogunk felejteni" - mondta Mihail Kaszjanov ellenzéki politikus, korábbi kormányfő. "Biztos vagyok benne, hogy a célok, amelyekért Borisz harcolt - az oroszok szabadsága, jóléte és méltóságteljes élete - hamarosan megvalósulnak" - tette hozzá.

A tüntetés résztvevői virágokat helyeztek el a Nyemcov meggyilkolásának helyszínén.

Egy civil szervezet szerint körülbelül 3700-an vettek részt a megmozduláson, köztük az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nagykövetei.

"Nyemcov példakép azok számára, akiknek nem közömbös a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia" - írta az EU oroszországi külképviselete a Twitteren. "Továbbra is ösztönző példa marad az igazságot, transzparenciát és szabadságot áhító emberek sokasága számára" - hangoztatta tweetjében Rebecca Ross, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének szóvivője.

Eközben Washington jelezte, hogy mélységesen aggasztja a szólásszabadsággal szemben egyre növekvő intolerancia Oroszországban.

"Azok, akik a szabadságukat és a demokráciát védelmezik Oroszországban, továbbra is gyilkosságok célpontjai" - írta közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter. "Az orosz nép jobbat érdemel" - tette hozzá.

Tavaly augusztusban Szibériában - több nyugati laboratórium egybehangzó megállapítása szerint - megmérgezték Alekszej Navalnij ellenzéki politikust. A mérgezést követően Navalnijt Berlinbe szállították életmentő kezelésre. Január 17-én tért haza Moszkvába, ahol azonban őrizetbe vették a büntetés-végrehajtási hatóságok indítványára, s ennek alapján február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta az úgynevezett Yves Rocher-ügyben rá korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. A politikus őrizetbe vétele és letöltendő szabadságvesztésre ítélése miatt január végén és február elején a hívei három, engedély nélküli tömegtüntetést szerveztek az országban. Ezeknek több mint tizenegyezer részvevőjét vették őrizetbe az orosz hatóságok.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×