Infostart.hu
eur:
381.08
usd:
322.1
bux:
128094.69
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Az elnökön kell változtatnunk, nem az alkotmányon! feliratú transzparenst tart egy tiltakozó az alkotmánymódosításról tartott oroszországi népszavazás elleni tüntetésen Szentpéterváron 2020. július 1-jén. A módosítás elfogadásának esetén eltörölnék a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin elnök újraválaszthatóságának korlátozását, így 2024-ben és 2030-ban is indulhatna az elnökválasztáson. A népszavazást eredetileg április 22-én, Lenin 150. születésnapján tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, majd a július 1-re kiírt voksolás a torlódás és a fertőzésveszély csökkentése érdekében már június 25-én elkezdődhetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Feledy Botond: az egyik leginkább elcsalt választás lehet az orosz népszavazás

Súlyos választási csalások történhettek az új orosz alkotmányról kiírt népszavazáson – mondta az InfoRádiónak Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint éppen ezért hosszabb távon legitimációs problémái lehetnek a július 4-én hatályba lépett alaptörvénnyel a jelenlegi moszkvai vezetésnek.

Feledy Boton emlékeztetett arra, hogy az orosz alkotmány módosítása révén Vlagyimir Putyin minden további nélkül újra versenybe szállhat az elnöki választáson, illetve lehetősége nyílik megtartani a hivatalát, amire az alaptörvény korábbi verziója semmiképp sem kínált volna lehetőséget.

Eközben az látható, hogy néhány nappal a népszavazás lezárulása után egyre-másra jelennek meg hírek, valamint orosz intézményi statisztikák arról, hogy

alighanem az elmúlt idők egyik leginkább elcsalat választásával van dolgunk, amiből egy komoly legitimációs krízis is kialakulhat közép távon a jelenlegi Kreml-vezetés számára.

- fogalmazott Feledy Boton. Az elemző arra is kitért, hogy a hivatalos adatok szerint a népszavazáson résztvevők 78 százaléka támogatta az alkotmánymódosítást, ennek ellenére a részvétellel, továbbá az igen-nem szavazatokkal kapcsolatban is órási a bizonytalanság. Ami most már egyértelműen megmutatkozik a hivatalos és független elemzések között, hogy

az elcsalt szavazokat száma 10 millió és 22 millió közé esik.

Óriási erők léptek működésbe, látható, hogy ott, ahol megfigyelők voltak egy-egy kerületben, egészen más eredmények születtek, mint valamennyi szomszédos körzetben, ahol akár 20-30 százalékkal nagyobb részvételt és más arányú igen-nem szavazást rögzítettek – fogalmazott a külpolitikai elemző, megjegyezve: így nagyon nehéz a valós számok meghatározása.

Az egyébként tilos, mégis megtartott, az új alkotmány elleni tüntetésekkel kapcsolatban Feledy Botond kifejtette: az orosz rendszer egyre kevésbé hezitál abban, hogy az ellenzéki vezetőknek kikiáltott, újgenerációs politikusokat és közszereplőket akár letartóztatással akadályozza. Példaként említette a szakértő Alekszej Navalnij sorozatos őrizetbe vételét, és Borisz Nyemcov meggyilkosását. Vagyis a megtorlás szintjén a rendszer kiszámíthatóan működi – fogalmazott a szakértő. Az ezekről érdemben beszámoló, kis számú alternatív médium pedig inkább a moszkvai és szentpétervári értelmiségi köröknek szól, mintsem a nagy orosz tömegeknek - tette hozzá Feledy Botond.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Magyar Szövetség külügyi szakértője
Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hatalmas rángatások a piacokon - Mit csinál a magyar tőzsde?

Hétfőn is folytatódik a pénteken indult eladási hullám a tőzsdéken, ami azt követően kezdődött, hogy Donald Trump megnevezete Jerome Powell utódját. Ázsiában a dél-koreai tőzsde vezetésével nagyobb esést láthatunk hétfő reggel, de különösen a nemesfémek festenek nagyon csúnyán: az arany és az ezüst is több hetes mélypontra süllyedt. Eközben az olaj ára is zuhan, mivel enyhülni látszódik a feszültség az USA és Irán között.  Európában ezt követően csak kisebb eséssel indult a nap, nem sokkal később pedig már le is dolgozták az esést a vezető börzék. A magyar tőzsde most az alulteljesítők között van.  Gazdasági események szempontjából az Egyesült Államokból érkező januári feldolgozóipari bmi és az ISM-indexre ajánlott figyelni.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×