eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Az elnökön kell változtatnunk, nem az alkotmányon! feliratú transzparenst tart egy tiltakozó az alkotmánymódosításról tartott oroszországi népszavazás elleni tüntetésen Szentpéterváron 2020. július 1-jén. A módosítás elfogadásának esetén eltörölnék a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin elnök újraválaszthatóságának korlátozását, így 2024-ben és 2030-ban is indulhatna az elnökválasztáson. A népszavazást eredetileg április 22-én, Lenin 150. születésnapján tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, majd a július 1-re kiírt voksolás a torlódás és a fertőzésveszély csökkentése érdekében már június 25-én elkezdődhetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Anatolij Malcev

Feledy Botond: az egyik leginkább elcsalt választás lehet az orosz népszavazás

Súlyos választási csalások történhettek az új orosz alkotmányról kiírt népszavazáson – mondta az InfoRádiónak Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint éppen ezért hosszabb távon legitimációs problémái lehetnek a július 4-én hatályba lépett alaptörvénnyel a jelenlegi moszkvai vezetésnek.

Feledy Boton emlékeztetett arra, hogy az orosz alkotmány módosítása révén Vlagyimir Putyin minden további nélkül újra versenybe szállhat az elnöki választáson, illetve lehetősége nyílik megtartani a hivatalát, amire az alaptörvény korábbi verziója semmiképp sem kínált volna lehetőséget.

Eközben az látható, hogy néhány nappal a népszavazás lezárulása után egyre-másra jelennek meg hírek, valamint orosz intézményi statisztikák arról, hogy

alighanem az elmúlt idők egyik leginkább elcsalat választásával van dolgunk, amiből egy komoly legitimációs krízis is kialakulhat közép távon a jelenlegi Kreml-vezetés számára.

- fogalmazott Feledy Boton. Az elemző arra is kitért, hogy a hivatalos adatok szerint a népszavazáson résztvevők 78 százaléka támogatta az alkotmánymódosítást, ennek ellenére a részvétellel, továbbá az igen-nem szavazatokkal kapcsolatban is órási a bizonytalanság. Ami most már egyértelműen megmutatkozik a hivatalos és független elemzések között, hogy

az elcsalt szavazokat száma 10 millió és 22 millió közé esik.

Óriási erők léptek működésbe, látható, hogy ott, ahol megfigyelők voltak egy-egy kerületben, egészen más eredmények születtek, mint valamennyi szomszédos körzetben, ahol akár 20-30 százalékkal nagyobb részvételt és más arányú igen-nem szavazást rögzítettek – fogalmazott a külpolitikai elemző, megjegyezve: így nagyon nehéz a valós számok meghatározása.

Az egyébként tilos, mégis megtartott, az új alkotmány elleni tüntetésekkel kapcsolatban Feledy Botond kifejtette: az orosz rendszer egyre kevésbé hezitál abban, hogy az ellenzéki vezetőknek kikiáltott, újgenerációs politikusokat és közszereplőket akár letartóztatással akadályozza. Példaként említette a szakértő Alekszej Navalnij sorozatos őrizetbe vételét, és Borisz Nyemcov meggyilkosását. Vagyis a megtorlás szintjén a rendszer kiszámíthatóan működi – fogalmazott a szakértő. Az ezekről érdemben beszámoló, kis számú alternatív médium pedig inkább a moszkvai és szentpétervári értelmiségi köröknek szól, mintsem a nagy orosz tömegeknek - tette hozzá Feledy Botond.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×