Németország izraeli légvédelmi rendszert vásárolhat a védelmi képességek erősítését szolgáló nagyszabású programjában, amelyet az Ukrajna elleni orosz háború miatt indítottak el - írta a Bild am Sonntag című vasárnapi lap.

A lap szerint Németország a Nyíl-3 nevű rakétarendszert vásárolhatja meg, amelyet az Israeli Aerospace Industries és az amerikai Boeing fejlesztett a több ezer kilométeres távolságra fekvő célpontokra nagy pontossággal lecsapó rakéták elleni védekezésre. A rendszer nagyjából kétmilliárd euróba kerülhet és 2025-re telepíthetik.

"Jobban meg kell védenünk magunkat az Oroszországból érkező fenyegetéssel szemben, és ehhez gyorsan szükségünk van egy egész Németországra kiterjedő rakétavédelmi pajzsra" - mondta a Bild am Sonntagnak Andreas Schwarz, a szövetségi parlament (Bundestag) költségvetési bizottságának védelmi költségvetésre szakosodott tagja, a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) politikusa, hozzátéve, hogy a Nyíl-3 "jó megoldás" lenne.

Olaf Scholz (SPD) kancellár és Eberhard Zorn, a hadsereg (Bundeswehr) főfelügyelője szerdán kezdte meg a részletes egyeztetéseket arról, hogy konkrétan miként kellene felhasználni a védelmi képességek fejlesztésére szánt 100 milliárd eurós (37 300 milliárd forint) külön alapot. A Nyíl-3 rendszer beszerzésének lehetőségéről is tárgyaltak - írta a Bild am Sonntag.

Az ügyben a Bundestag vezető védelmi szakpolitikusai is tájékozódnak egy vasárnaptól csütörtökig tartó izraeli látogatáson. A küldöttség tagjai között van a védelmi bizottság elnöke, Agnes Strack-Zimmermann is. A legkisebb kormánypárt, a liberálisok (FDP) politikusa a Welt hírtelevíziónak vasárnap azt mondta, hogy a "fenyegetettségi helyzetre" és az orosz hadseregben használt fegyverrendszerekre tekintettel, a német kormánynak is meg kell vizsgálnia egy rakétavédelmi rendszer beszerzésének kérdését. Hozzátette, hogy többféle lehetőség is van.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz támadás első napjaiban határozta el, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Arról is döntöttek, hogy a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító hagyományos német álláspontot megváltoztatva, mégis küldenek fegyvereket az ukrán hadseregnek.

Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú - a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű - haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.