eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Kisida Fumio japán, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Boris Johnson brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 vezetőinek a csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 24-én. A hét vezető ipari hatalom és az Európai Unió vezetői az Oroszország elleni szankciókról és a védelmi képesség erősítéséről tárgyalnak majd. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Pool/DPA/Michael Kappeler

Összezárnak a G7-ek Oroszországgal szemben

Brüsszelben egyeztettek a világ legfejlettebb országainak vezetői.

A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az EU vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik, valamint szankcionálni kívánnak minden olyan tranzakciót, mely Oroszország aranytartalékait érinti – tájékoztattak a tanácskozás részleteit ismerő források.

Közölték: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát, valamint az Európai Uniót tömörítő G7 csoport által szorgalmazott, Oroszország aranytartalékait érintő szankciók célja annak biztosítása, nehogy Moszkva elkerülje a Nyugat pénzügyi és gazdasági megszorító intézkedéseit.

Meg kívánják akadályozni továbbá, hogy az orosz központi bank nemzeti tartalékokat, köztük aranyat adjon el azért, hogy az Ukrajna elleni háborút finanszírozza.

A tanácskozás résztvevői között egyetértés alakult ki abban is, hogy "a nemzetközi szervezetek és multilaterális testületek nem folytathatják tevékenységüket Oroszországgal úgy, mintha mi sem történt volna".

Információk szerint az EU, a Hetek, és más hasonló gondolkodású partnerek meg kívánják akadályozni Fehéroroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO).

A Hetek csoportja és az Európai Unió nyilatkozatot fogadott el, amelyben megerősítette kiállását Ukrajna mellett, és határozott arról, hogy további nyomást gyakorol Oroszországra az egy hónapja tartó háború befejezése végett. Megállapodtak az információk naprakész megosztásában, és abban, hogy összehangolják a szankciók esetleges orosz kijátszásával szembeni válaszlépéseket. Közölték, együttműködnek annak érdekében, hogy más kormányokat is rábírjanak a már bevezetett korlátozó intézkedésekhez hasonló szankciók elfogadására, beleértve az orosz központi bank aranytartalékára vonatkozó tranzakciókat is.

Leszögezték: Oroszországnak eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, és tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely veszélyezteti a nukleáris létesítmények épségét. A Hetek óva intettek továbbá a vegyi, a biológiai és a nukleáris fegyverek használatától. Megállapodtak, hogy lépéseket tesznek az infrastruktúra ellenálló képességének fokozására, a kibervédelem megerősítésére.

Elhatározták,

intézkedéseket hoznak azért, hogy csökkentsék függőségüket az orosz energiától, és törekednek arra, hogy az ellátást biztonságos alternatív és fenntartható energiaforrásokkal biztosítsák.

Elkötelezték magukat amellett, hogy támogatják azokat az országokat, melyek fokozatosan megszüntetnék függőségüket az orosz földgáz-, kőolaj- és szénimporttól.

Emlékeztettek továbbá arra is, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtásának el kell kerülniük a globális mezőgazdasági termékek kereskedelmére gyakorolt negatív hatást.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyugati hatalmak készek arra, hogy szükség esetén fokozzák az Oroszország elleni szankciókat.

"A szankciók hatással vannak az orosz gazdaságra, és érezhetőek. Fent kell tartani őket és éppen az elrettentő hatásuk miatt szükség esetén meg kell erősíteni őket" - fogalmazott.

A francia államfő elmondta, hogy a G7-ekkel egyetértésben az élelmezés biztonságát szavatoló vészhelyzeti tervet javasolt az ukrajnai háború miatt számos országot fenyegető élelmiszer-ellátási zavarok esetére. Szavai szerint Oroszország lesz a felelős azért, ha az ukrán mezőgazdasági termelés leállása okozta gabonahiány miatt 12-18 hónapon belül "elkerülhetetlen éhínség" lép fel.

Mario Draghi olasz miniszterelnök kifejtette: a G7-ek nem ítélték el Kínát a Moszkvát támogató kijelentései miatt. Véleménye szerint remény van arra, hogy Peking tevékenyen hozzájárul a béketeremtési folyamathoz.

Olaf Scholz német kancellár elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök azon követelését, hogy az országok rubelben vásároljanak orosz gázt. Emlékeztetett arra, a szerződések rögzítik, hogy a kifizetéseket euróban vagy dollárban kell teljesíteni.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×