Emmanuel Macron francia államfő egy erősebb Európában függetlenebb Franciaországot ígért, és jelentős mezőgazdasági és ipari beruházásokat helyezett kilátásba újraválasztása esetén.

"Függetlenebb nemzetet egy erősebb Európában. A társadalmainknak a válságok és a háború visszatérését kell megélniük kontinensünkön" - fogalmazott a francia elnök a négyórás sajtótájékoztató elején.

Az elnökválasztási kampányt gyakorlatilag félbeszakította az orosz-ukrán konfliktus, amelyben a francia elnök diplomáciai közvetítői szerepelt vállalt. Miközben a többi 11 elnökjelölt már korábban megkezdte a kampányát és nagygyűléseket tartott, addig az államfő - amióta március elején hivatalosan is bejelentette, hogy újra indul az elnöki székért -, csak egyetlen nyilvános rendezvényen, egy lakossági fórumon vett részt. Eddig közzétett programja szerint Emmanuel Macron várhatóan csak egyetlen nagygyűlést fog tartani, április 2-án Párizsban.

A jelenlegi elnök a felmérések szerint az elnökválasztás első fordulójában 30 százalékos támogatottsággal az élen végezhet, s valamennyi kihívóját legyőzheti a második fordulóban.

Az újságírók kérdéseit megelőző több, mint egyórás programbeszédében - amelyben mintegy harminc intézkedést ismertetett a tervezett százból - az elnök úgy vélte, hogy Franciaországnak "történelmi döntéseket kell meghoznia a nemzetünkért és Európáért a következő hónapokban és években, annak érdekében, hogy megvédhesse magát a válságokkal szemben, jobban megóvhassa a franciákat, és hogy hazánk erősebbé váljék".

Elnöki programjának költségét Emmanuel Macron évi 50 milliárd euróra becsülte,

amely mellé évi 15 milliárd eurós adócsökkentést ígért, ennek egyik felét a háztartásoknak, a másik felét pedig a vállalkozásoknak. A kiadások legnagyobb részét az államfő az oktatásra és az egészségügyre kívánja fordítani. Mindezek finanszírozását a nyugdíjkorhatár megemelésén alapuló nyugdíjreformból és a munkanélküli juttatások reformjából tervezi.

Az ukrajnai háború miatt Európa példátlanul "tragikus" helyzetére hivatkozva, Macron a beszéde elején hosszan beszélt a hadsereg átszervezését érintő elképzeléseiről.

"A rugalmasság és az adaptációs képesség fejlesztését folytatnunk kell a hadseregünknél, különösen az újfajta konfliktusokkal szemben" - hangsúlyozta az államfő, mielőtt Franciaország mezőgazdasági, ipari és "kreatív függetlensége" érdekében jelentős állami beruházásokat ígért azért, hogy "a nemzet még függetlenebbé váljék".

"Ha összetartóbb társadalmat szeretnénk, az egyenlőtlenségek ellen a gyökereinél kell erőteljesebben felvenni a küzdelmet"

- fogalmazott, kiemelve az oktatást és az egészségügyet, amelyek szerinte még mindig "túlságosan a forrásai" a társadalmi egyenlőtlenségeknek. Megerősítette azt a korábbi bejelentését, miszerint a nyugdíjkorhatárt 65 évre kívánja emelni, mert "többet kell dolgoznunk".

Újraválasztása esetén Macron a menedékjogon is szigorítana. Bejelentette, hogy minden olyan menedékkérőnek el kell majd hagynia Franciaországot, akinek kérelmét elutasították az illetékes hatóságok.

Az első - a Le Figaro című lapban megjelent - elemzések szerint Macron "általánosságokat soroló politikai beszédet mondott, amelyben a folyamatosságra helyezte a hangsúlyt". Az elemzők megjegyezték: az újraválasztására készülő államfő a jobboldali és liberális választókat kívánta megszólítani.

A 2017-es elnökválasztás első fordulójában rá szavazók jó része - a felmérések tanúsága szerint - továbbra is őt támogatja, de a választók egy része csalódott a baloldalról érkező államfőben, akit ellenfelei és a sajtó is előszeretettel neveznek "a gazdagok elnökének", s úgy vélik, hogy mindenekelőtt a városokban élő elitrétegek érdekeit képviseli.

Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.