Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Kamala Harris amerikai alelnököt (b) fogadja Andrzej Duda lengyel elnök Varsóban 2022. március 10-én.
Nyitókép: MTI/AP/Czarek Sokolowski

Máris Lengyelországban van a két amerikai Patriot-rakétaüteg

Erről az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris Varsóban tett bejelentést.

Megérkezett Lengyelországba az a két amerikai Patriot-rakétaüteg, amelynek továbbítását előző nap hagyta jóvá az amerikai védelmi tárca, a Pentagon – közölte varsói sajtóértekezletén Kamala Harris amerikai alelnök.

Az Andrzej Duda elnökkel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten Harris kétségbevonhatatlannak nevezte az Egyesült Államok elkötelezettségét az észak-atlanti szövetség alapszerződése ötödik, a kollektív védelemről szóló cikke melletti kiállását. Megerősítette:

az ukrajnai háború kitörése óta 5 ezer katonával bővítették a Lengyelországban állomásozó katonai kontingenst.

Közölte: Lengyelországba szállítottak két amerikai Patriot-rakétaüteget.

A Harris által említett rakétaütegek eladásáról Varsó és Washington 2018 márciusában állapodott meg, a szerződést korábbi lengyel bejelentések szerint 2022 végén, 2023 elején valósították volna meg. A Pentagon csütörtökön jelentette be a rakétaütegek lengyelországi szállítását anélkül, hogy konkrét időpontot közöltek volna.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője arra kérte az európai uniós és NATO-tagországokat, hogy ne támogassák Ukrajnát légvédelmi fegyverekkel – írja az Index a politikus Twitter-posztja alapján: „Felszólítjuk az EU és a NATO tagországait, hogy állítsák le az életképtelen kijevi rezsim meggondolatlan támogatását légvédelmi fegyverekkel, amelyek óriási kockázatot jelentenek Európában és azon kívül is a légi közlekedésben.”

Harris azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok további, 50 milliárd dollár értékű humanitárius segélyt szállít Ukrajna és a menekültek támogatására az élelmezési program eszközeiből. A washingtoni képviselőház szerdán 13,6 milliárd dolláros segélyt fogadott el az ország számára.

Az alelnök közölte továbbá:

az amerikai védelmi tárca keretében vizsgálócsoportot hoztak létre, amely az Ukrajnában elkövetett, feltételezett orosz háborús bűntettek ügyében lesz illetékes.

Harris határozottan elítélte a mariupoli szülőotthon elleni szerdai bombatámadást.

Emberirtásról és újabb szankciókról beszélt a lengyel elnök

Megengedhetetlen, hogy az ukrajnai háborúban az orosz katonai műveletek az emberirtás jegyeit viselik, újabb szankciókat kell kivetni Moszkvával szemben – szorgalmazta Andrzej Duda lengyel elnök Varsóban, a Kamala Harris amerikai alelnökkel közös sajtóértekezleten.

Duda aláhúzta: segíteni kell Ukrajnán, ez ügyben egységre és szolidaritásra van szükség a NATO-n, az Európai Unión, valamint más nemzetközi szervezeteken belül.

"Az Egyesült Államok a szankciókat illetően egyértelműen élenjáró, és világosan ki kell mondani, hogy ezek a szankciók működnek" – húzta alá Duda.

Washington e héten új szankciócsomagot jelentett be, amelynek értelmében az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot.

A lengyel elnök aláhúzta: segíteni kell Ukrajnának, és ez ügyben egységre és szolidaritásra van szükség a NATO-n, az Európai Unión, valamint más nemzetközi szervezeteken belül.

Duda Lengyelország biztonságáról is beszélt. Elmondta:

arra kérte Harrist, hogy Washington lehetőleg gyorsítsa fel a lengyel hadsereg korszerűsítését célzó programokkal összefüggő ügyleteket,

a Patriot-ütegeken kívül a kisebb, tehergépkocsira épített rakétavető rendszerek (HIMARS), az Abrams páncélosok és az F-35-ös vadászgépek eladását.

Elmondta továbbá: Washington támogatását kérte az ukrajnai háború kitörése óta Lengyelországba érkezett másfél millió menekült befogadása kapcsán, valamint az energiahordozók emelkedő árai miatt is.

Címlapról ajánljuk
Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Pusztító erejű robbanás a Holdon? – megszólalt Kiss László csillagász

Kínai tudósok szerint 2032 decemberében egy hatvan méter széles aszteroida csapódhat a Holdba, ha ez bekövetkezik, az égitesten egy kilométeres kráter keletkezik, majd akár húszmillió meteor hullhat a Földre. Kiss László csillagász, akadémikus, a HunRen, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban azt mondta: 2028-ban kerülhet olyan közel a Földhöz ez a kisbolygó, hogy biztosan megállapíthassák, milyen következményei lehetnek a becsapódásnak.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Hatalmas gazdasági árat fizetünk az EU-s széthúzás miatt – megdöbbentő jelentést adott ki Brüsszel

Papíron egységes piac működik Európában, a gyakorlatban azonban a 450 milliós gazdasági tér még mindig nem viselkedik valódi belső piacként: a termelékenység három évtizede tartósan elmarad az amerikai szinttől, jelenleg is csak annak mintegy 78–79 százalékán áll. A szolgáltatások – amelyek az uniós GDP közel háromnegyedét adják – alig integráltak, az EU-n belüli kereskedelemben súlyuk jóval kisebb, mint az áruké. A határon átnyúló forgalom költségeit modellezve az jön ki, hogy az áruk esetében átlagosan 67 százalékos, a szolgáltatásoknál közel 95 százalékos „kvázivám” terheli az EU-n belüli kereskedelmet a belföldi ügyletekhez képest. Vagyis egy vámunión belül is olyan rejtett súrlódások működnek, mintha 27 belső határ lassítaná a növekedést – és ez ma az egyik legkonkrétabb, számszerűsíthető versenyképességi hátrány Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×