eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Joe Biden amerikai elnök felszólal az ENSZ 26. klímakonferenciájának (COP26) egyik panelbeszélgetésén Glasgow-ban 2021. november 2-án.
Nyitókép: Evan Vucci

Megszólalt Joe Biden: minden felelősség Vlagyimir Putyiné

"Neki kell szembenéznie a következményekkel" - fogalmazott az amerikai elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt terheli a teljes felelősség az Ukrajna elleni támadásért, és neki, valamint Oroszországnak szembe kell néznie a következményekkel - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a Fehér Házban elmondott beszédében.

"Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút. És most ő, valamint országa viseli a következményeket" - fogalmazott Biden, aki szerint a mostani szankciós intézkedések "azonnal és hosszú távon is súlyos költségekkel terhelik meg majd az orosz gazdaságot". Az elnök hozzátette: a szankciókat szándékosan úgy alakították ki, hogy "maximalizálják a hosszú távú hatást Oroszországra, és minimalizálják az Egyesült Államokra és szövetségeseire gyakorolt hatást".

Biden egyebek között azt is bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország azon képességét, hogy dollárban, euróban, fontban és jenben kereskedjen, azaz hogy "a globális gazdaság része legyen". Ezenkívül zárolják négy nagy orosz bank pénzügyi eszközeit. Ez azt jelenti, hogy "minden vagyonukat, amely Amerikában van, befagyasztják". Ezek a szankciók érintik Oroszország két legnagyobb pénzintézetét, a Sberbankot és a VTB Bankot is.

A szankciók részeként exportkorlátozást vezetnek be Moszkva ellen, azaz

megnehezítik, hogy Oroszország hozzáférjen olyan fontos termékekhez, mint az elektronikai cikkek, a számítógépek, a félvezetők, vagy éppen a repülőgép-alkatrészek.

Ez az intézkedés különösen Oroszország védelmi, légiközlekedési és tengeri ágazatait célozza meg.

Az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni a Kremlhez kötődő további orosz "elitekre" is. Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók 10 orosz személyt is megcéloznak, köztük "Putyinhoz közel álló embereket és a pénzügyi szektorban dolgozó eliteket".

Biden kijelentette: "nem tervezi, hogy beszél" Putyin elnökkel. "Putyin pária lesz a nemzetközi porondon" - fogalmazott az amerikai elnök. "Putyin döntése, hogy teljesen indokolatlan háborút indított Ukrajna ellen Oroszországot gyengébbé, a világ többi részét pedig erősebbé tette" - vélekedett Biden.

Az amerikai elnök szerint Putyin "elszakadt a világ többi részétől, és újjá akarja éleszteni a volt Szovjetuniót". Biden úgy vélte, hogy az orosz elnök ambíciói "szöges ellentétben állnak" azzal az iránnyal, amerre szerinte a világ többi része halad.

Az elnök arról is beszélt, hogy engedélyezte amerikai légi és szárazföldi erők áthelyezését Európába, és megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az amerikai csapatok nem azért mennek Európába, hogy "Ukrajnában harcoljanak", hanem hogy a NATO-szövetséget védelmezzék. "Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét meg fogja védeni" - tette hozzá.

Később az egyik magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő megerősítette: az Egyesült Államok 7000 katonát küld Németországba, hogy így segítse a NATO-szövetségeseket.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×