eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tüntetők követelik az Egyesült Államok által befagyasztott afgán vagyon felszabadítását Kabulban 2022. február 15-én. A tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele után a nemzetközi közösség felfüggesztette Afganisztán támogatását, és befagyasztotta az ország külföldi - főleg amerikai - bankokban lévő vagyonát. Joe Biden amerikai elnök február 11-én írta alá azt rendeletet, amely az Egyesült Államokban befagyasztott 7 milliárd dolláros afganisztáni vagyonból 3,5 milliárd dollárt afgán segélyezésre szabadít fel. A rendelet értelmében a pénz másik fele a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások amerikai áldozatainak családjaihoz kerülne.
Nyitókép: MTI/AP/Huszein Malla

Áll a bál az Egyesült Államok és a tálibok között

Az Afganisztánt irányító tálib kormány felszólította az Egyesült Államokat, hogy oldja fel az afgán központi banki vagyon befagyasztását, és vonja vissza azt a döntését, mely szerint a kintlévőség mintegy felét a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások áldozatainak kártérítésére fordítanák.

Joe Biden amerikai elnök a múlt héten rendeletet írt alá arról, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott 7 milliárd dolláros afganisztáni vagyon felét az afgánokat támogató humanitárius segélyezésre, másik felét pedig a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak kártérítésére fordítanák majd.

"Ha az Egyesült Államok nem változtat álláspontján, és folytatja a provokációt, az Iszlám Emirátus is kénytelen lesz átgondolni Washingtonnal kapcsolatos politikáját" - áll az afgán vezetés hétfőn este kiadott közleményében, amelyben kiemelték: afganisztáni embereknek semmi közük nincs a 2001-ben elkövetett támadásokhoz.

Joe Biden döntése a 7 milliárd dolláros befagyasztott afganisztáni vagyon sorsáról felháborodást váltott ki az afgánok körében. A pénzek zárolása tovább súlyosbítja ugyanis Afganisztán gazdaságilag katasztrofális állapotát, a lakosság jelentős részét éhínség fenyegeti.

Hamid Karzai volt afgán elnök "kegyetlenségnek" nevezte az intézkedést az afgán emberekkel szemben. Kedden Kabulban több százan tüntettek az amerikai elnök döntése ellen.

Afgán politikusok azt követelik, hogy az afgán állam vagyonát ne használják fel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak kártérítésére, mert a merényletek elkövetői között nem voltak afgánok. Nem tartják jó ötletnek azt sem, hogy az ország saját pénzét segélyezésre fordítsák. Az afgánok szerint a vagyon befagyasztását fel kellene oldani, és az összeget érintetlenül kellene hagyni, hogy az biztosíthassa az afgán fizetőeszköz és az ország pénzügyi rendszere stabilitását.

Afganisztánnak nagyjából összesen 9 milliárd dollár vagyona van befagyasztva külföldi bankokban. Az Egyesült Államokban levő 7 milliárd dolláron felüli összegeket Németországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Svájcban működő pénzintézetekben tartják vissza.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×