Joe Biden amerikai elnök a múlt héten rendeletet írt alá arról, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott 7 milliárd dolláros afganisztáni vagyon felét az afgánokat támogató humanitárius segélyezésre, másik felét pedig a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak kártérítésére fordítanák majd.
"Ha az Egyesült Államok nem változtat álláspontján, és folytatja a provokációt, az Iszlám Emirátus is kénytelen lesz átgondolni Washingtonnal kapcsolatos politikáját" - áll az afgán vezetés hétfőn este kiadott közleményében, amelyben kiemelték: afganisztáni embereknek semmi közük nincs a 2001-ben elkövetett támadásokhoz.
Joe Biden döntése a 7 milliárd dolláros befagyasztott afganisztáni vagyon sorsáról felháborodást váltott ki az afgánok körében. A pénzek zárolása tovább súlyosbítja ugyanis Afganisztán gazdaságilag katasztrofális állapotát, a lakosság jelentős részét éhínség fenyegeti.
Hamid Karzai volt afgán elnök "kegyetlenségnek" nevezte az intézkedést az afgán emberekkel szemben. Kedden Kabulban több százan tüntettek az amerikai elnök döntése ellen.
Afgán politikusok azt követelik, hogy az afgán állam vagyonát ne használják fel a 2001. szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak kártérítésére, mert a merényletek elkövetői között nem voltak afgánok. Nem tartják jó ötletnek azt sem, hogy az ország saját pénzét segélyezésre fordítsák. Az afgánok szerint a vagyon befagyasztását fel kellene oldani, és az összeget érintetlenül kellene hagyni, hogy az biztosíthassa az afgán fizetőeszköz és az ország pénzügyi rendszere stabilitását.
Afganisztánnak nagyjából összesen 9 milliárd dollár vagyona van befagyasztva külföldi bankokban. Az Egyesült Államokban levő 7 milliárd dolláron felüli összegeket Németországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Svájcban működő pénzintézetekben tartják vissza.