eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Close up shot of a protective facial disposable mask on a white blanket at double bed in a room
Nyitókép: YakobchukOlena/Getty Images

WHO: túl korán lazít több európai ország

A WHO szerint egyelőre a meglevő eszközökkel kellene biztosítani az állampolgárok egészségét, nem pedig eltörölni az intézkedéseket.

A vártál hamarabb szűnhet meg a karanténkötelezettség Nagy-Britanniában azok számára, akik pozitív teszteredményt kaptak, a maszkviselési kötelezettséget pedig már el is törölték, de a szigetország egyáltalán nem egyedüliként lazít a szabályokon. Svédországban a héten szűnt meg a távolságtartási kötelezettség, már nem használják az oltási igazolásokat sem, illetve nem szabnak felső határt a gyülekezésben.

Az indokolás szerint most már az oltás az egyetlen fontos eszköz a vírus terjedésének megakadályozásában, már ingyenes tesztelési lehetőséget sem kínálnak az állampolgároknak, április elsejétől pedig a betegséget már nem az egész társadalomra veszélyt jelentő jelenségként tartják számon.

Jellemző trenddé vált Európában a könnyítés

Nem csak ez a két ország jár ennyire közel ahhoz, hogy ne alkalmazzon korlátozásokat. Március elejétől gyakorlatilag csak a maszkviselés marad meg Csehországban, nem ellenőrzik már a védettségi igazolvány meglétét a vendéglőkben, és a tömegeseményekre is egyre több embert engednek be nézőként. Franciaország március végére, április elejére tervezi az oltási igazolás kivezetését.

Lengyelország a hónap végén tervezi megnyitni szállodáit, színházait, mozijait és koncerttermeit fél kapacitással, az éttermeket és az edzőtermeket ugyanakkor még zárva tartják.

Fredrik Elgh, a svédországi Umeai Egyetem virológusa szerint elhamarkodott a nyitás saját hazájában.

"Elég jó anyagi helyzetben van az ország ahhoz, hogy tovább teszteljünk, a betegség még mindig nagy terhet jelent a társadalom számára"

– vélekedik. Az északi államnak intő jel lehet, hogy Dánia is feladta az összes korlátozást – miközben az esetszámok emelkedőben voltak, a bejelentés másnapján pedig rekordot is döntöttek. Dánia ennek ellenére úgy tartja, 80 százalékosan átoltott lakossága számára már nem jelent akkora veszélyt a betegség.

Norvégia is a lazítók táborába tartozik: február elsején törölték el a korlátozásokat, de egyméteres távolságtartást és maszkviselést ajánlanak. Kedden ott is rekord számú megbetegedést regisztráltak: egyetlen nap alatt több mint 26 ezer új esetet.

Jonhson a saját bőrét mentheti a lazításokkal

Az Egyesült Királyságban február végén megszűnhet a pozitívan tesztelők karanténkötelezettsége: jelenleg öt napot kell otthon tölteniük, ha az ötödik és hatodik napon negatív tesztet tudnak felmutatni. Az esetek száma csökkenőben van az országban – szakértők szerint túl korai az izoláció kötelezettségét feloldani, Boris Johnson kritikusai szerint a miniszterelnök népszerűségén akar javítani a lépéssel az elmúlt időszak botrányai után.

Christina Pagel, a University College London Klinikai Operatív Kutatási Egységének igazgatója szerint az Egyesült Királyság kormányának az elkülönítési szabályok eltörlésére vonatkozó tervei

nem tudományos alapokon nyugszanak.

"Az izoláció eltörlése kockázatosabbá teszi a munkát és a találkozásokat, az emlékeztetők hatása csökken, a Covid folyamatosan fejlődik, és nehezebb tudni a helyi esetszámokról. A kormány azt tervezi, hogy mindannyian többször is megkapjuk a koronavírust – mint egy megfázást, csak ez annál sokkal veszélyesebb" – mondta el.

A WHO figyelmeztet

Február elsején Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója azt mondta, hogy a világ legtöbb régiójában nagyon aggasztóan megnőtt a koronavírus okozta halálesetek száma, köszönhetően a rendkívül fertőző omikron változatnak.

"A több átvitel több halálesetet jelen. Nem arra szólítunk fel egyetlen országot sem, hogy térjen vissza a zárlatokhoz, de kérünk minden országot, hogy minden, az eszköztárában lévő eszközzel – nem csak a vakcinákkal – védje meg az embereket. Korai lenne bármelyik országnak akár feladni, akár győzelmet hirdetni" – tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×