A cseppfolyósított autógáz árának felszabadítása és brutális áremelkedése miatt indultak meg a tüntetések Kazahsztán egyik távoli városában, majd az ország más településein is tízezrek vonultak az utcára, akik már a kormányt vették célba. A nyugalom helyreállítását az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének – főleg orosz katonákból álló – 3 ezer fős kontingense segítette.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet az események tükrében az orosz, a kínai és a török befolyást elemezte. Eszterhai Viktor vezető kutató szerint Kína „elaludt”. Mint fogalmazott, a háttérben nyilvánvalóan lehettek egyeztetések,

Peking azonban nem sugározta azt a mindent domináló nagyhatalom képét, amely aktívan tudja formálni a környezetét.

A szakértő szerint Kínának sokkal jobban kellene figyelnie a szomszédos régiókra, és jobban kellene értenie a folyamatokat, ugyanis ebben az esetben úgy tűnt, hogy a kínai külpolitikai apparátus nem teljesen volt képben azzal kapcsolatban, hogy mi is történik. Inkább azt szűrték le, hogy Oroszországgal kell együttműködni – a közeljövőben legalábbis biztosan – annak érdekében, hogy az érdekeik biztosítottak legyenek – tette hozzá Eszterhai Viktor.

A szakértők cáfolták, hogy Törökország bátorította volna az iszlamista csoportokat, hiszen az országnak nem érdeke, hogy destabilizálja a régiót – hangsúlyozta Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója. Úgy vélte, a helyzet kapcsán rögtön adta magát a kérdés, hogy

hol van a török, pontosabban „türk NATO”?

Ha lenne ugyanis egy ilyen szervezet, nem kellett volna esetleg behívni az orosz erőket Kazahsztánba – magyarázta. Ennek a létrehozásától azonban még messze vannak, hiszen a türk államok geopolitikai elhelyezkedése, valamint gazdasági integráltsága sem igazán teszi ezt egyelőre lehetővé, miközben a politikai akarat is hiányzik. Egeresi Zoltán szerint ha mégis lesz egyszer egy ilyen szervezet, akkor biztosra vehető, hogy Törökország lesz annak a zászlóshajója, miután esetében igény és kompetencia is van arra, hogy aktív legyen.

A kutatók szerint a térség katonai, biztonsági stabilitását Oroszország biztosítja, az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének fellépése ellenére azonban a kazah–orosz kapcsolatban a jövőben nem alakul ki nagyobb függőségi viszony – erősítette meg Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Mint mondta, a mostani partnerségi szint elégedettséggel tölti el Oroszországot, így vélhetően nem akarhatják, hogy Kazahsztánnak fel kelljen adni azokat a jól működő, kiépített kapcsolatait, melyeket akár az Európai Unióval, akár az Egyesült Államokkal ápol. Moszkva számára a stabilitás lehet a fő kérdés, valamint az a következetes és kiegyensúlyozott kazah külpolitika, amely eddig sosem játszott az orosz érdekek ellen – magyarázta.

A szakértők szerint annak sincs realitása, hogy az Egyesült Államoknak lett volna erős befolyása az eseményekre. Az USA-nak ugyanis olaj- és gázbefektetésekben komoly érdekeltségei vannak, így épp a gazdasági stabilitás áll érdekében.