Infostart.hu
eur:
368.65
usd:
335.94
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő
A kazahsztáni kormányzó párt, a Nur Otan (Haza Pártja) megrongált épülete Almatiban 2022. január 6-án. Kazahsztánban napok óta heves összecsapások zajlanak tüntetők és a biztonsági erők között, és ezeknek több tucatnyi halálos áldozata van. Az erőszakos tüntetők több középületet kifosztottak és felgyújtottak. A cseppfolyós földgáz árának emelkedése miatt kezdődött tiltakozások országos rezsimellenes tömegmegmozdulássá szélesedtek. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök arra utasította a rendvédelmi szerveket és a hadsereget, hogy figyelmeztetés nélkül nyissanak tüzet.
Nyitókép: MTI/AP/NUR.KZ/Vlagyimir Tretyjakov

Kazahsztáni krízis: Kína elaludt, a "türk NATO" pedig sehol

Az ország történetének legsúlyosabb utcai tüntetései és zavargásai zajlottak január első felében Kazahsztánban. A megmozdulásokat a gázáremelés váltotta ki, de a tömegek hamar a kormány bukását akarták. Végül az oroszok siettek a hatalom segítségére. A szakértők szerint a közép-ázsiai ország földrajzi és politikai szempontból is egyre inkább megkerülhetetlen.

A cseppfolyósított autógáz árának felszabadítása és brutális áremelkedése miatt indultak meg a tüntetések Kazahsztán egyik távoli városában, majd az ország más településein is tízezrek vonultak az utcára, akik már a kormányt vették célba. A nyugalom helyreállítását az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének – főleg orosz katonákból álló – 3 ezer fős kontingense segítette.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet az események tükrében az orosz, a kínai és a török befolyást elemezte. Eszterhai Viktor vezető kutató szerint Kína „elaludt”. Mint fogalmazott, a háttérben nyilvánvalóan lehettek egyeztetések,

Peking azonban nem sugározta azt a mindent domináló nagyhatalom képét, amely aktívan tudja formálni a környezetét.

A szakértő szerint Kínának sokkal jobban kellene figyelnie a szomszédos régiókra, és jobban kellene értenie a folyamatokat, ugyanis ebben az esetben úgy tűnt, hogy a kínai külpolitikai apparátus nem teljesen volt képben azzal kapcsolatban, hogy mi is történik. Inkább azt szűrték le, hogy Oroszországgal kell együttműködni – a közeljövőben legalábbis biztosan – annak érdekében, hogy az érdekeik biztosítottak legyenek – tette hozzá Eszterhai Viktor.

A szakértők cáfolták, hogy Törökország bátorította volna az iszlamista csoportokat, hiszen az országnak nem érdeke, hogy destabilizálja a régiót – hangsúlyozta Egeresi Zoltán, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója. Úgy vélte, a helyzet kapcsán rögtön adta magát a kérdés, hogy

hol van a török, pontosabban „türk NATO”?

Ha lenne ugyanis egy ilyen szervezet, nem kellett volna esetleg behívni az orosz erőket Kazahsztánba – magyarázta. Ennek a létrehozásától azonban még messze vannak, hiszen a türk államok geopolitikai elhelyezkedése, valamint gazdasági integráltsága sem igazán teszi ezt egyelőre lehetővé, miközben a politikai akarat is hiányzik. Egeresi Zoltán szerint ha mégis lesz egyszer egy ilyen szervezet, akkor biztosra vehető, hogy Törökország lesz annak a zászlóshajója, miután esetében igény és kompetencia is van arra, hogy aktív legyen.

A kutatók szerint a térség katonai, biztonsági stabilitását Oroszország biztosítja, az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének fellépése ellenére azonban a kazah–orosz kapcsolatban a jövőben nem alakul ki nagyobb függőségi viszony – erősítette meg Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Mint mondta, a mostani partnerségi szint elégedettséggel tölti el Oroszországot, így vélhetően nem akarhatják, hogy Kazahsztánnak fel kelljen adni azokat a jól működő, kiépített kapcsolatait, melyeket akár az Európai Unióval, akár az Egyesült Államokkal ápol. Moszkva számára a stabilitás lehet a fő kérdés, valamint az a következetes és kiegyensúlyozott kazah külpolitika, amely eddig sosem játszott az orosz érdekek ellen – magyarázta.

A szakértők szerint annak sincs realitása, hogy az Egyesült Államoknak lett volna erős befolyása az eseményekre. Az USA-nak ugyanis olaj- és gázbefektetésekben komoly érdekeltségei vannak, így épp a gazdasági stabilitás áll érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Milyen hatása lesz a minimumárnak a mézek bolti árára? Itt a válasz

Kilónként 3500 forintos minimumárat ajánl a termelői akácmézre, 2500 forintosat pedig a virágmézre az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A termelői árakról, az idei aszály következményeiről és az olcsó importméz hatásáról Bross Pétert, az egyesület elnökét kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×