Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Facebook/ Paks II. Atomerőmű Zrt.

Nem várnak tovább a svédek, sorra fogják építeni az atomerőműveket

Állami hitelek és áramárgaranciák segítségével támogatná az új atomerőműveket építő vállalatokat a svéd kormány, ehhez azonban az Európai Unió jóváhagyása is szükséges.

A svéd kormány állami hitelek és áramárgaranciák formájában nyújtana támogatást vállalatoknak négy új atomerőmű építéséhez a villámosáram-termelés növelését, illetve a károsanyag-kibocsátás csökkentését szolgáló kormányzati stratégia részeként.

A kabinet tájékoztatása szerint a skandináv országnak 2045-ig akár tíz új atomreaktorra is szüksége lehet, mivel a logisztikai ágazat és az ipar igényei elmozdultak a fosszilis energiahordozók felől, és

a villamosáram iránti szükséglet előreláthatóan mintegy 300 terawattórára fog emelkedni a 2023-as 135 terawattról.

A kormány – tekintettel arra, hogy a magánszektor érdeklődése visszafogott a befektetések megtérülése körüli aggályok miatt – elfogadta azt, hogy hozzá kell járulnia az építési költségekhez, amelyek korábbi tanulmányok szerint akár több tízmilliárd dollárt is felemészthetnek.

„Ez egy korlátozott, jól kiegyensúlyozott, felelősségteljes támogatás olyasmi elősegítéséhez, amit már nagyon hosszú ideje nem tettünk, mégpedig új atomreaktorok építéséhez” – hangsúlyozta Niklas Wykman, a pénzpiaci ügyek minisztere. „Úgy véljük továbbá, ez a módja annak, hogy az Európai Bizottság jóváhagyását megszerezzük annak széles körű támogatásával együtt” – tette hozzá a tárcavezető a vonatkozó uniós szabályozásra hivatkozva, miszerint új atomerőművek építésével kapcsolatos állami támogatásokhoz Brüsszel jóváhagyása szükséges.

A tervek szerint már augusztustól lehetne pályázni az állami forrásokra. A Vattenfall svéd áramszolgáltató, amely elképzelései szerint a 2030-as évek közepére építene új reaktort, üdvözölte a kormányzati javaslatot, hozzátéve, hogy részleteiben megvizsgálja azt. A Fortum finn áramszolgáltató még a hét elején úgy nyilatkozott, hogy üzleti szempontból nem életképes elképzelés atomerőművet építeni állami támogatás nélkül.

Svédország meglévő atomerőműveit az 1970-es, illetve 1980-as években építették.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×