Infostart.hu
eur:
380.67
usd:
320.9
bux:
127839.73
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Újra élre tört a CDU/CSU

A pártszövetség támogatottsága egy hónap alatt négy százalékponttal emelkedett, az SPD-é négy százalékponttal süllyedt.

Fél év és egy elveszített szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után, február elején ismét a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a legnépszerűbb politikai erő Németországban - mutatta ki az ARD országos közszolgálati televízió felmérése.

A köztelevízió híradójában ismertetett adatok szerint ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, az ellenzéki CDU/CSU a szavazatok 27 százalékát szerezné meg. A második helyen a legnagyobb kormánypárt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) végezne 22 százalékkal.

A CDU/CSU országos választói támogatottsága egy hónap alatt négy százalékponttal emelkedett, az SPD-é négy százalékponttal süllyedt.

A CDU/CSU legutóbb tavaly augusztusban volt a legnépszerűbb politikai erő.

A jobbközép pártszövetség egy hónappal később a választáson az SPD mögé szorult, és 16 évi kormányzás után ellenzékbe kényszerült.

A köztelevízió Deutschlandtrend nevű kutatássorozatának új adatai szerint a CDU/CSU erősödése és a szociáldemokraták gyengülése mellett nem történt jelentős változás a pártok támogatottságában az év eleje óta. A kormányoldalon a Zöldek változatlanul 16 százalékon állnak, a liberális Szabad Demokrata Párt (FPD) támogatottsága egy százalékponttal 10 százalékra csökkent. A Bundestag ellenzéki oldalán a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) egy százalékpontos erősödés után 12 százalékon áll, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 5 százalékon stagnál.

Ugyanakkor több vezető politikus személyes támogatottsága jelentősen változott. Az ország legnépszerűbb politikusa, az SPD-s Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter munkájával elégedettek aránya egy hónap alatt hét százalékponttal süllyedt, 59 százalékra. A kancellár, Olaf Scholz népszerűségi mutatója 17 százalékponttal zuhant 43 százalékra. A szociáldemokrata politikus így a negyedik helyen áll a rangsorban.

A koalíciós partnerek vezetőinek többsége is kevésbé népszerű, mint az év elején. Christian Lindner pénzügyminiszter, az FDP elnöke hat százalékpontos gyengülés után 43 százalékon áll. Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter, a Zöldek volt társelnöke - aki január végén búcsúzott a társelnöki tisztségtől, mert a párt szabályai alapján nem egyeztethető össze a miniszteri tisztséggel - kilenc százalékpontos gyengüléssel 39 százalékon áll. A januárban megválasztott új CDU-elnök, Friedrich Merz népszerűsége viszont öt százalékponttal 37 százalékra emelkedett.

Az 1997 óta havonta készített Deutschlandtrend-felmérés új adatai alapján a német választók a kezdeti lelkesedés után kritikusan viszonyulnak a decemberben hivatalba lépett szövetségi kormányhoz. Többségük, 57 százalékuk kevéssé vagy egyáltalán nem elégedett a Scholz-kormány munkájával. Ez 20 százalékpontos emelkedés január elejéhez képest. A kormány munkájával elégedettek, illetve nagyon elégedettek aránya együttvéve 38 százalék, szemben az egy hónappal korábbi 46 százalékkal - mutatta ki a felmérést készítő infratest dimap közvélemény-kutató társaság.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Nyelvet kell tanulni: keményebb feltételekhez köti a bevándorlást a kormány Ausztriában

A jövőben akár több ezer eurós bírságra is számíthat az a bevándorló, aki félbehagyja az osztrák hatóságok által indított nyelvi tanfolyamot. A Migrációkutató Intézet szerint a kormányzati feltevések alapján 49 ezer diák nem tud részt venni az iskolai tanórákon nyelvi hiányosságok miatt, a kurzusokat pedig tavaly 10 ezer migráns hagyta ott. Az intézkedésről az InfoRádió Dócza Edith Krisztina vezető elemzőt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×