eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
A 2011. július 22-i norvégiai terrortámadások elkövetője, a huszonegy éves börtönbüntetését töltő Anders Behring Breivik (k) a skieni börtön bírósági tárgyalótermében meghallgatásának második napján, 2022. január 19-én. A 77 ember meggyilkolásáért elítélt norvég szélsőjobboldali Breivik bírósági meghallgatása az előző napon kezdődött, miután több mint tízévi börtön után a szabadon bocsátásáért folyamodott.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB POOL/Ole Berg-Rusten

Döntés: Anders Behring Breivik még mindig "nagyon veszélyes"

A norvég bíróság ügyésze csütörtökön kijelentette, hogy Anders Behring Breivik szélsőjobboldali norvég merénylő, aki 2011-ben 77 embert ölt meg, még mindig "nagyon veszélyes", ezért 10 év börtönbüntetés letöltése után sem teljesíti a norvég jog által lehetővé tett szabadon engedés feltételeit.

A feltételes szabadon bocsátásról szóló háromnapos meghallgatás utolsó napján Hulda Karlsdottir ügyész záróbeszédében hangsúlyozta, hogy Breivik "semmilyen megbánást nem tanúsított a bíróságon", és a tárgyalóteremben mutatott viselkedése csak egy "PR-fogás" része.

"Az ügyészség világos és egyértelmű véleménye szerint Breivik feltételes szabadon bocsátására irányuló kérelmét el kell utasítani" - szögezte le Karlsdottir.

Breivik a fehérek felsőbbrendűségével kapcsolatos nézeteket hangoztatott, és náci karlendítéseket végzett a bírósági meghallgatás első napján, miközben kijelentette, hogy már elutasítja az erőszakot. Csütörtökön a meghallgatás zárásaként, az utolsó szó jogán megismételte, hogy tartózkodni fog az erőszaktól.

Breivik ügyvédje, Rystein Storrvik záróbeszédében kiemelte, hogy Breiviket feltételesen szabadon kell bocsátani, hogy bebizonyíthassa: megváltozott, és többé már nem jelent veszélyt a társadalomra, és mindezt lehetetlen bizonyítani, amíg teljes elszigeteltségben tartják.

A pszichiáter, aki 2012 óta végzi Breivik megfigyelését, szerdán úgy nyilatkozott a bírósági meghallgatásán, hogy Breivikben nem lehet megbízni. A börtön egyik tisztségviselője azt mondta a szabadon bocsátási kérelemről döntő bíróknak, hogy "egyértelmű annak a veszélye", hogy Breivik újra súlyos bűncselekményeket követne el, ha szabadon bocsátanák.

"Ez a bírósági meghallgatás is megerősíti, mennyire veszélyes Breivik" - mutatott rá Lisbeth Kristine Royneland, aki az érintett családokat és túlélőket segítő csoportot vezet.

A szabadon bocsátási meghallgatást megelőzően attól tartottak, hogy Breivik arra használja majd a mostani bírósági megjelenését, hogy a vele rokonszenvező emberek előtt ismét hangoztassa a nézeteit. "És pontosan ezt tette" - mondta Royneland, akinek a lányát ölte meg Breivik a 2011. júliusi támadásban.

Breivik a Norvégiában lehető legsúlyosabb, 21 éves börtönbüntetését tölti, miután Oslo kormányzati negyedében felrobbantott egy pokolgépet, majd egy baloldali ifjúsági aktivistáknak szervezett táborban ámokfutásszerűen lövöldözni kezdett, és több tucat embert lelőtt.

A legmagasabb biztonsági fokozatú Skien börtönben három cella áll a rendelkezésére, amelyekben videójáték-konzolok, televízió, DVD-lejátszó, újságok és edzőgépek találhatók. Naponta kijárhat egy nagyobb gyakorló udvarra is.

A korábbi bírósági büntetőeljárás során épelméjűnek nyilvánították, bár az ügyészség akkor amellett érvelt, hogy pszichés beteg. Breivik nem fellebbezett a bírósági ítélet ellen, de később sikertelenül perelte a norvég államot emberi jogai megsértése miatt, miután megtiltották neki, hogy kommunikációs kapcsolatot tartson szimpatizánsaival.

A Telemark kerületi háromfős bíróság január végén hozhat ítéletet Breivik feltételes szabadon bocsátási kérelmével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×