Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
331.45
bux:
146155.68
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Pixabay

Továbbra is teljes a közép-európai szembenállás a klímaügyben

Nem hozott áttörést a klímaügyi miniszterek hétfői ülése, amelyen egyebek között a karbon-kibocsátás engedélyezési rendszerének kiterjesztése kapcsán kellett volna előbbre lépni. Lengyelország kategorikusan elveti a javaslatot, maga mögött tudva a „visegrádiak” támogatását is.

Az Európai Bizottság hónapokkal ezelőtt tett javaslatot az úgynevezett emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztésére, amely utóbb az EU 2055-ös klímapolitikai vállalásai szempontjából is brüsszeli megítélés szerint az egyik lehetséges rásegítő eszközként került megvitatásra.

A kezdeményezés lényegi pontja, hogy az eddig az erőműveket, légiforgalmat és bizonyos nagyipari szektorokat érintő rendszert a jövőben a városi közlekedésre és lakóházak energiafogyasztására is kiterjesztenék.

Az eddig mechanizmus logikája szerint a nagy környezeti kibocsátók már jó ideje csak úgy juttathatnak széndioxidot a légkörbe, ha ennek mennyiségére előzetesen úgynevezett kibocsátási engedélyt vesznek. Ezt eddig valamennyire kipárnázta, hogy minden tagországban elérhetővé tettek bizonyos ingyenes kibocsátási kvótát is, aminek mértéke azonban már eddig is csökkenő volt.

Az idén elfogadott klímavédelmi célok teljesítése érdekében egy tagállami kör, valamint az európai bizottság annak érdekében igyekszik szükséges mértékű tagállami egyetértést elérni, hogy az ingyenes kvótákat teljesen vezessék ki a rendszerből, ez utóbbit pedig alkalmazzák majd az említett – közlekedési és épületfenntartási – szektorok esetében is.

Frans Timmermans klímaügyi biztos és bizottsági alelnök erről mondta azt a héten EP-képviselőknek, hogy

„a piacnál jobb ösztönző arra, hogy az érintett szektorokat a megújulók felé terelje, nincsen”.

A szénenergiára jobban ráutalt országok, valamint a lakossági fogyasztás költségterheit részben állami beavatkozással tompítani igyekvő tagállamok – köztük Magyarország – azonban kezdettől fogva erős fenntartásokkal (Varsó mindvégig kifejezetten ellenségesen) álltak az elképzeléshez.

Mindez az illetékes miniszterek hétfői tanácsülésén ismét markánsan láthatóvá vált, midőn a lengyel klímaügyi miniszter, Annak Moskwa kategorikusan kijelentette:

ha a klímacélok érekében olyan mechanizmusokat is intézményesíteni akarnak, ami ront az állampolgárok életszínvonalán, akkor az ellen a lengyel diplomácia „jogi lépéseket fog tenni”.

Úgymond, lengyel megítélés szerint már maga az emissziókereskedelmi rendszer is reformra szorulna, arra pedig végkép alkalmatlan, hogy mechanizmusait a közlekedésre és lakóházakra is kiterjesszék.

Ugyanerről egyébként Orván Viktor miniszterelnök a keddi kormányinfón maga is úgy nyilatkozott, hogy „a szénerőművekre eddig kivetett adót most a lakásokra és a gépkocsikra is ki akarják terjeszteni. Ennek vannak támogatói az országok között, de Közép-Európa országai kivétel nélkül ellenzik.”

„Magyarország különleges helyzetben van, ugyanis a rezsit fixálták. Nagy csata volt Brüsszelben, még mindig van csata a közgazdász körökben. A csehek, a lengyelek, a szlovákok és mi, magyarok ragaszkodtunk ahhoz, hogy az energiaárak emelkedését meg kell fékezni, és nem szabad megengedni, hogy újabb energiaadót vezessenek be” – tette hozzá a kormányfő.

A hétfői miniszteri ülésről tudósító sajtójelentések szintén megjegyzik, hogy a tervbe vett kiterjesztés Lengyelország és Magyarország mellett több EU-országban (így Belgiumban, Csehországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Luxembourgban, Máltán, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovákiában) is „aggodalmat” kelt, a várható árfelhajtó hatás miatt.

Az említett értesülések szerint

a kezdeményezés támogatói között elsősorban Dánia, Finnország, Hollandia, Horvátország, Németország áll – a Euractiv idesorolja Franciaországot is.

A hétfői EU-tanácsi ülésen a lengyel delegáció mindenesetre azt is felvetette, hogy Varsó szerint ebben a kérdésben csak konszenzussal lehessen dönteni, azaz ne alkalmazzák a belsőpiaci ügyeknél amúgy szerződés szerint használatos többségi szavazási rendszert, mivel a döntés úgymond olyan pénzügyi következményeket vetít előre, ami ezt indokolttá teszi.

Brüsszelben arra számítanak, hogy a téma a 2022-es francia EU-elnökség alatt az egyik kiemelt vitakérdés lesz majd.

Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×