eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Katonai járművek a mianmari fővárosban, Najpjidóban 2021. február 3-án. A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén, az új parlament első ülésnapján, katonai hatalomátvételt hajtott végre, és egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követően, hogy választási csalásra hivatkozva őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji államtanácsost, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt vezetőjét, és Vin Mjintet, az ország elnökét. Aung Szan Szú Kjí ellen 2021. február 3-án vádat emeltek, mert najpjidói otthonában illegálisan beszerzett és engedély nélkül használt kézi adóvevőket találtak egy razzia során.
Nyitókép: MTI/EPA/Maung Longlan

Szörnyű tömeggyilkosságok sorozatára derült fény Mianmarban

A júliusi gyilkosságsorozat negyven ember halálát eredményezte a BBC nyomozása szerint.

Szemtanúk szerint a katonák, köztük 17 év körüli fiatalokkal, falusiakat sorakoztattak fel, majd külön választották a férfiakat, és végeztek velük. Felvételek tanúsága szerint kínozták őket, mielőtt megölték és sekély sírokba temették volna őket, írja a BBC. A gyilkosságok júliusban történtek, négy különálló eset során Kaniban, a közép-mianmari Sagaing körzetben lévő ellenzéki központban.

A hadsereg erős ellenállást tapasztal a civilek oldaláról azóta, hogy februárban puccsal vette át a hatalmat az Aun Szan Szu Kji vezette, demokratikus kormánytól. A BBC 11 szemtanútól értesült a történtekről, akik állításait a Myanmar Witness nevű civil szervezet által gyűjtött mobiltelefonnal készített felvételekkel is alá tudták támasztani.

Kínozták, majd megölték áldozataikat

Jin faluban zajlott a legnagyobb kegyetlenség: itt 14 embert végeztek ki a katonák. Halálra kínozták vagy verték őket, majd testüket erdős szakadékba lökték. Az itteni szemtanúk, akik nevét védelmük érdekében nem tette közzé a BBC, azt mondják, megkötözték és megverték, majd megölték az áldozatokat.

"Nem bírtuk végignézni, ezért lehajtottuk a fejünket, és sírtunk. Könyörögtünk nekik, hogy ne tegyék ezt. Nem törődtek vele. Megkérdezték a nőket, hogy a férfiak közt vannak-e férjeik, és ha igen, adják fel nekik az utolsó kenetet"

– mondta egy nő, akinek a bátyját, unokaöccsét és sógorát ölték meg.

Egy férfi, akinek sikerült megmenekülnie a gyilkosságok elől, elmondta, hogy a katonák órákon át bántalmazták a férfiakat, mielőtt azok meghaltak.

"Megkötözték őket, kövekkel és puskacsövekkel verték és egész nap kínozták őket. Voltak köztük nagyon fiatal katonák és egy nő is" – mondta a túlélő.

Gyermekkel is végezhettek

Zee Bin Dwin faluban július végén 12 megcsonkított holttestet találtak sekély tömegsírokban eltemetve, köztük egy kis testet, valószínűleg egy gyermeket, valamint egy fogyatékos személy holttestét. Néhány testet meg is csonkítottak. Egy hatvanas éveiben járó férfi holttestét egy szilvafához kötözve találták meg, a BBC által a holttestéről készített felvételeken a kínzás egyértelmű jelei látszottak.

Úgy tűnt, hogy

a gyilkosságok kollektív büntetésként szolgálnak

a demokrácia helyreállítását követelő civil milicisták ellenállásáért. A katonaság és a Népvédelmi Erők helyi csoportjai – a civil milíciacsoportok gyűjtőneve – közötti harcok a tömeges gyilkosságokat megelőző hónapokban kiéleződtek a térségben.

A BBC által összegyűjtött képi bizonyítékok és tanúvallomások alapján egyértelmű, hogy a célpontok kifejezetten férfiak voltak, ami beleillik abba a Mianmarban az elmúlt hónapokban megfigyelt mintába, hogy a férfi falusiakat kollektív büntetéssel sújtják az összecsapások miatt.

Nem is tagad a katonaság

Az áldozatok családjai állítják, hogy a férfiak nem vettek részt a hadsereg elleni támadásokban. Egy nő, aki a Jin faluban elkövetett mészárlásában vesztette el a testvérét, azt mondta, könyörgött a katonáknak, amire egyikük azt válaszolta, hagyja abba, mert fáradtak és őt is meg fogják ölni.

A puccs óta a külföldi újságíróknak tilos Mianmarból tudósítaniuk, a legtöbb nem állami médium pedig nem működhet, ami szinte lehetetlenné teszi a helyszíni tudósításokat. A BBC Mianmar tájékoztatási miniszterhelyetteséhez és katonai szóvivőjéhez, Zaw Min Tun tábornokhoz intézett kérdéseket a történtekről, aki nem tagadta azokat.

"Amikor ellenségként kezelnek minket, jogunk van megvédeni magunkat"

– fogalmazott.

Az ENSZ jelenleg is vizsgálja a mianmari hadsereg által elkövetett állítólagos emberi jogi visszaéléseket.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×