eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
18 éven felülieknek
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek.

Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot
Katonai járművek a mianmari fővárosban, Najpjidóban 2021. február 3-án. A mianmari hadsereg 2021. február 1-jén, az új parlament első ülésnapján, katonai hatalomátvételt hajtott végre, és egy éven át tartó szükségállapotot hirdetett azt követően, hogy választási csalásra hivatkozva őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kji államtanácsost, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt vezetőjét, és Vin Mjintet, az ország elnökét. Aung Szan Szú Kjí ellen 2021. február 3-án vádat emeltek, mert najpjidói otthonában illegálisan beszerzett és engedély nélkül használt kézi adóvevőket találtak egy razzia során.
Nyitókép: MTI/EPA/Maung Longlan

Szörnyű tömeggyilkosságok sorozatára derült fény Mianmarban

A júliusi gyilkosságsorozat negyven ember halálát eredményezte a BBC nyomozása szerint.

Szemtanúk szerint a katonák, köztük 17 év körüli fiatalokkal, falusiakat sorakoztattak fel, majd külön választották a férfiakat, és végeztek velük. Felvételek tanúsága szerint kínozták őket, mielőtt megölték és sekély sírokba temették volna őket, írja a BBC. A gyilkosságok júliusban történtek, négy különálló eset során Kaniban, a közép-mianmari Sagaing körzetben lévő ellenzéki központban.

A hadsereg erős ellenállást tapasztal a civilek oldaláról azóta, hogy februárban puccsal vette át a hatalmat az Aun Szan Szu Kji vezette, demokratikus kormánytól. A BBC 11 szemtanútól értesült a történtekről, akik állításait a Myanmar Witness nevű civil szervezet által gyűjtött mobiltelefonnal készített felvételekkel is alá tudták támasztani.

Kínozták, majd megölték áldozataikat

Jin faluban zajlott a legnagyobb kegyetlenség: itt 14 embert végeztek ki a katonák. Halálra kínozták vagy verték őket, majd testüket erdős szakadékba lökték. Az itteni szemtanúk, akik nevét védelmük érdekében nem tette közzé a BBC, azt mondják, megkötözték és megverték, majd megölték az áldozatokat.

"Nem bírtuk végignézni, ezért lehajtottuk a fejünket, és sírtunk. Könyörögtünk nekik, hogy ne tegyék ezt. Nem törődtek vele. Megkérdezték a nőket, hogy a férfiak közt vannak-e férjeik, és ha igen, adják fel nekik az utolsó kenetet"

– mondta egy nő, akinek a bátyját, unokaöccsét és sógorát ölték meg.

Egy férfi, akinek sikerült megmenekülnie a gyilkosságok elől, elmondta, hogy a katonák órákon át bántalmazták a férfiakat, mielőtt azok meghaltak.

"Megkötözték őket, kövekkel és puskacsövekkel verték és egész nap kínozták őket. Voltak köztük nagyon fiatal katonák és egy nő is" – mondta a túlélő.

Gyermekkel is végezhettek

Zee Bin Dwin faluban július végén 12 megcsonkított holttestet találtak sekély tömegsírokban eltemetve, köztük egy kis testet, valószínűleg egy gyermeket, valamint egy fogyatékos személy holttestét. Néhány testet meg is csonkítottak. Egy hatvanas éveiben járó férfi holttestét egy szilvafához kötözve találták meg, a BBC által a holttestéről készített felvételeken a kínzás egyértelmű jelei látszottak.

Úgy tűnt, hogy

a gyilkosságok kollektív büntetésként szolgálnak

a demokrácia helyreállítását követelő civil milicisták ellenállásáért. A katonaság és a Népvédelmi Erők helyi csoportjai – a civil milíciacsoportok gyűjtőneve – közötti harcok a tömeges gyilkosságokat megelőző hónapokban kiéleződtek a térségben.

A BBC által összegyűjtött képi bizonyítékok és tanúvallomások alapján egyértelmű, hogy a célpontok kifejezetten férfiak voltak, ami beleillik abba a Mianmarban az elmúlt hónapokban megfigyelt mintába, hogy a férfi falusiakat kollektív büntetéssel sújtják az összecsapások miatt.

Nem is tagad a katonaság

Az áldozatok családjai állítják, hogy a férfiak nem vettek részt a hadsereg elleni támadásokban. Egy nő, aki a Jin faluban elkövetett mészárlásában vesztette el a testvérét, azt mondta, könyörgött a katonáknak, amire egyikük azt válaszolta, hagyja abba, mert fáradtak és őt is meg fogják ölni.

A puccs óta a külföldi újságíróknak tilos Mianmarból tudósítaniuk, a legtöbb nem állami médium pedig nem működhet, ami szinte lehetetlenné teszi a helyszíni tudósításokat. A BBC Mianmar tájékoztatási miniszterhelyetteséhez és katonai szóvivőjéhez, Zaw Min Tun tábornokhoz intézett kérdéseket a történtekről, aki nem tagadta azokat.

"Amikor ellenségként kezelnek minket, jogunk van megvédeni magunkat"

– fogalmazott.

Az ENSZ jelenleg is vizsgálja a mianmari hadsereg által elkövetett állítólagos emberi jogi visszaéléseket.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×