Megkezdődött Brüsszelben az európai uniós tagállamok vezetőinek találkozója, amelynek középpontjában korábbi hivatalos közlések szerint a koronavírus-járvány visszaszorítása, az energiaárak emelkedése, a migráció külső aspektusai, valamint az orosz-ukrán határon kialakult feszültség áll.

Orbán Viktor kormányfő a közösségi oldalán megjelent videóban úgy fogalmazott: hosszú, éjszakába nyúló vitára számít.

"A legfontosabb kérdés az energiaárak ügye, a gáz és a villany ára valósággal felrobbant Európában. A magas árakban nagy szerepet játszik a rossz brüsszeli szabályozás" - mondta.

A V4-ek azt kezdeményezik a csúcson, hogy változtassák meg az árképzés szabályait, és tegyék olcsóbbá az energiát a családok számára.

"Meg akarjuk akadályozni Brüsszelnek azt a további tervét, ami adót vet ki a ház- és az autótulajdonosokra" - emelte ki a miniszterelnök.

Hozzátette: a cseh, lengyel, szlovák, magyar négyeshez talán a bolgárok is csatlakoznak.

A témák

A személyes részvétel mellett tartott - a szokásostól eltérően egynaposra tervezett - EU-csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői elsősorban a koronavírus-járványt, valamint annak gazdasági és társadalmi következményeit tekintik át. Számba veszik a globális együttműködés lehetőségeit arra összpontosítva, miként szüntethetők meg a vakcinák elosztásával és beadásával kapcsolatos hiányosságok.

A legutóbbi, októberi csúcstalálkozó megbeszéléseit folytatva a tagállami vezetők az energiaárak emelkedésével és annak a fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásával is foglalkoznak. Áttekintik a gáz- és villamosenergia-piacok működését, valamint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréről szóló előzetes jelentéseket.

A migrációval kapcsolatban megvizsgálják az unióba irányuló migrációs útvonalak helyzetét, és értékelik az unión kívüli országokkal létrejött együttműködési megállapodások hatékonyságát.

Az Európai Tanács foglalkozik a fehéroroszországi helyzettel is, arra keresve választ, hogy milyen válaszlépésekkel lehet a legjobban ellensúlyozni a minszki rezsim által indított, a szervezett migráció jelentette, úgynevezett hibrid támadást. Az állam-, illetve kormányfők kitérnek az ukrán határ melletti orosz katonai lépések jelentette kihívásra.

A brüsszeli értekezleten előkészítik az EU és az Afrikai Unió február 17-18-án tervezett csúcstalálkozóját is.

Elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet

A csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó az ukrán határok sérthetetlenségét fogja hangsúlyozni, és megerősíti, hogy Ukrajna területi épségét, határait tiszteletben kell tartani - jelentette ki az új német kancellár.

Olaf Scholz kijelentette: nagyon nehéz helyzet alakult ki az Ukrajna és Oroszország közötti határon, az EU-csúcs egyértelmű jelzést küld Oroszországnak az ukrajnai konfliktust illetően.

"Ismét hangsúlyozni fogjuk, hogy az ukrán határ sérthetetlensége az európai béke egyik záloga,

és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a sérthetetlenség valóban megmaradjon" - fogalmazott a német kancellár.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor hangsúlyozta, Oroszországnak enyhítenie kell a feszültséget, és kerülnie kell az Ukrajnával szembeni agresszív fellépést. Kijelentette: az Európai Unió valamennyi tagállama egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét. Oroszországnak tudatában kell lennie annak, hogy minden agresszív fellépésnek magas politikai és gazdasági ára lesz - tette hozzá Borrell.

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor azt hangoztatta, hogy az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozzon egy esetleges orosz inváziót Ukrajnában, és gazdasági szankciókat kell alkalmaznia "az agresszív orosz magatartás" megfékezésére.

"Noha nem zárható ki, mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet, a katonai beavatkozást Ukrajna területén" - fogalmazott.

Hozzátette, a NATO-nak frissítenie kell készenléti terveit annak figyelembevételével, hogy Oroszország felhasználhatja Fehéroroszország területét egy másik ország elleni támadás előkészítésére.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök attól tart, hogy a demokrácia teret nyer keleten. Ez az oka annak, hogy Putyin fél Ukrajnától, ugyanis az ott tapasztaltakhoz hasonló demokratikus folyamatok jöhetnek létre Oroszországban is - fogalmazott.

Sanna Marin finn miniszterelnök érkezésekor azt mondta, biztosítani kell, hogy a konfliktus ne súlyosbodjon az orosz-ukrán határon.

"Teljes mértékben támogatjuk Ukrajnát a kialakult helyzetben, és nagyon aggódunk Oroszország esetleges lépései miatt" - fogalmazott.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték Kijev szerint nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, a finn miniszterelnök azt mondta: "fontos, hogy az energiapolitikát elválasszuk a katonai konfliktustól".