Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Joe Biden amerikai elnök aláírja az 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot a washingtoni Fehér Házban 2021. március 11-én. A demokrata többségű képviselőház 220-211 arányban hagyta jóvá a republikánusok által vitatott csomagot, amelynek célja, hogy segítse a koronavírus-járvány elleni küzdelmet és a legyengült amerikai gazdaság helyreállítását.
Nyitókép: Andrew Harnik

Kötelező oltás: megbukott Joe Biden terve

Az amerikai szenátus leszavazta Joe Biden amerikai elnök korábbi rendeletét, amely kötelezővé tette volna a 100 főnél nagyobb vállalatok alkalmazottainak a koronavírus elleni védőoltás felvételét vagy a folyamatos, heti tesztelést – jelentette a The Washington Times.

A jobboldali-konzervatív amerikai napilap online tudósítása szerint a washingtoni idő szerint szerda esti szavazáson 52-48 arányban elfogadott törvényjavaslat most visszakerül a képviselőházba, ahol a demokrata párti többséggel szemben már jóval nehezebb dolga lesz a republikánus képviselőknek, hogy kétpárti támogatással megsemmisítsék az elnöki rendeletet.

A száz fős szenátusban az 50 republikánus mellett két demokrata párti politikus, Joe Manchin nyugat-virginiai és Jon Tester montanai szenátor is a javaslat mellett szavazott.

Mitch McConnell kentucky szenátor, a republikánusok felsőházi vezetője beszédében kiemelte: "Túléltem a [poliovírus okozta] gyermekbénulást. higgyék el nekem,

nincs nálam nagyobb támogatója a védőoltásoknak. De az Amerikai Egyesült Államok szabad ország.

(...) A washingtoni elit nem dönthet az embereket érintő legapróbb kérdésekben anélkül, hogy erre törvényes vagy alkotmányos, legitim alapja lenne".

A republikánus szenátorok amellett érveltek, hogy az elnöki rendelet következtében rengeteg amerikai dolgozó elveszítheti a munkahelyét, mivel a rendelkezés szerint a vállalatok 13 600 dolláros (több mint 4 millió forintos) büntetéssel sújthatók, ha a munkavállalójuk nem veszi fel a védőoltást.

A demokrata párti Manchin szenátor azzal érvelt a kötelező oltakozást előíró elnöki rendeletet megsemmisítése mellett, hogy nem hajlandó megbüntetni a vállalatokat és a dolgozókat csakis azért, mert a munkavállalók nincsenek beoltva. "Régóta hangsúlyozom, hogy ösztönözni, és nem büntetni kellene azokat a vállalati munkaadókat, akiknek jogi felelőssége megvédeni munkavállalóikat a koronavírustól" - fogalmazott a politikus.

A szenátusi demokraták többsége azonban, élükön vezetőjükkel, Chuck Schumer New York-i szenátorral, élesen bírálta az elnöki rendeletet támadó törvényjavaslatot.

Ha a tervezetet a képviselőház is megszavazná Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivőjének korábbi jelzése alapján

Biden elnök megvétózná, így ezután az visszakerülne a kongresszusba, ahol mindkét házban kétharmados többségre lenne szükség az elnöki vétó leszavazásához.

A hét elején egy Georgia állambeli szövetségi bíróság már leállította a Biden-adminisztráció egyik korábbi döntésének végrehajtását, amely még a szövetségi kormányzat munkatársai és alkalmazottai számára tette volna kötelezővé a védőoltás felvételét.

Más szövetségi bíróságok pedig ehhez hasonlóan leállították az állami egészségügyi intézményekben dolgozók kötelező oltakozását előíró rendelet végrehajtását.

Republikánus szenátorok szerint ezek a bírósági ítéletek növelik annak az esélyét, hogy a bíróságok a vállalati munkavállalók számára kötelezően előírt védőoltást kimondó rendeletet is megsemmisítik, függetlenül a várható kongresszusi szavazások végeredményétől.

Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×