eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Unióba bejutni kívánó illegális bevándorlók szálláshelye egy logisztikai központban a Kuznica Bialostocka-Bruzgi lengyel-fehérorosz határátkelőnél, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 21-én. Lengyelország, Lettország és Litvánia határához hónapok óta migránsok ezrei érkeznek Fehéroroszország felől.
Nyitókép: MTI/EPA/BELTA/Leanyid Scseglov

Sayfo Omar: megerősítésre szorulhat a magyar–ukrán határ

A Századvég kutatója szerint meg kellene erősíteni a magyar–ukrán határt, ugyanis amennyiben észak-keleti szomszédunk irányába mennek a Fehéroroszországban tartózkodó menekültek, akkor akár hozzánk is jöhetnek illegális csoportok. Sayfo Omar az InfoRádiónak azt mondta: Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök mesterségesen hozta létre ezt a krízist.

A lengyel–fehérorosz határon tapasztalható krízis hozzávetőleg nyugvópontra jutott, leginkább azért, mert Aljakszandr Lukasenka megkapta, amit akart: Angela Merkel – igaz, hogy leköszönő, de mégiscsak német kancellárként – szóba állt vele – emlékeztetett a Századvég kutatója. Meglátása szerint ez politikailag nagy eredmény a fehérorosz elnök számára, hiszen a tavalyi választások óta az Európai Unió, benne Németország nem ismerte el őt Fehéroroszország legitim vezetőjének, mire válaszul Lukasenka politikai fegyverként használta fel a közel-keleti migránsokat.

Sayfo Omar egyetértett abban, hogy az Európai Unió keleti határán kialakult migránsválság egy mesterségesen generált krízis volt a fehérorosz elnök részéről, és még a mai napig az. Ami viszont precedensértékű – tette hozzá a szakértő –, hogy Aljakszandr Lukasenka ezzel gyakorlatilag

a posztszovjet térségbe „importált” egy olyan politikai nyomásgyakorlási eszközt,

ami korábban csak a hagyományos, „természetes” migrációs tranzitországoknak volt a sajátja, köztük Marokkónak vagy Törökországnak. Ezen országok felhasználták az országukban tartózkodó tömegeket azért, hogy különböző politikai és gazdasági engedményeket csikarjanak ki az Európai Unióból – magyarázta a szakember. Lukasenka elnök odaszállította repülővel ezeket az embereket, amivel egy veszélyes politikai precedenst teremtett – ismételte meg. A Századvég kutatója elképzelhetőnek tartja, hogy más ország is hasonlókhoz folyamodhat a jövőben, amennyiben nyomást szeretne gyakorolni az Európai Unióra.

Nagy kérdésnek nevezte továbbá, hogy mi lesz annak a 7-15 ezer embernek a sorsa, akik Fehéroroszországban tartózkodnak, hiszen politikailag nem értékesek többé a fehérorosz rezsim számára. „Most úgy tűnik, az a céljuk, hogy megszabaduljanak tőlük: Bagdad közreműködésével nagyjából 1500 embert már sikerült visszaszállítani Irak kurdisztáni területére, de a fennmaradó több ezer ember eltökélt abban, hogy továbbinduljon, hiszen jelentős összegeket, 3-10 ezer dollárt fizettek ki a Fehéroroszországba való bejutásért, annak reményében, hogy onnan az EU irányába vehetik az útjukat” – emlékeztetett Sayfo Omar.

A szakértő szerint kétállami megállapodásokon múlhat, hogy az érintetteket visszaszállítsák a kiinduló országba, amire korábban már volt precedens. Esély tehát mindenképpen van rá, de lengyel hírforrások szerint

5 ezer ember rövid időn belül mégis elindulhat valamilyen módon az Európai Unió irányába.

Miután pedig Lengyelország lezárta a határait, valamint a balti államok is fizikai kerítéssel és megerősített határvédelemmel őrzik a határaikat, egyedüli megoldás Ukrajna maradhat, amelynek több mint 1000 kilométeres a határszakasza Fehéroroszországgal – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatója. Úgy véli, annak védelme a mechanikus eszközök teljes hiányában lehetetlen, dacára, hogy Kijev bejelentette: 8500 katonát mozgósított a határokra.

„Ha úgy számolunk, hogy ez a 8500 ember a gyakorlatban 6 ezer harcoló katonát jelent, hiszen ott van mellettük például a logisztikai és ellátó személyzet, még a legoptimálisabb munkavégzési ritmusban, tehát tizenkét órás járőrözéssel, 24 órás pihenőkkel, 3 felosztásban, egyszerre legfeljebb 2 ezren tudnak vigyázni a hozzávetőlegesen 1000 kilométer hosszú határszakaszra, ami nagyon kevés” – magyarázta Sayfo Omar. Talán csak arra elég, hogy a lengyel–fehérorosz–ukrán hármashatár gócpontjait ellenőrizzék.

A Századvég munkatársa szerint ezért Magyarország szempontjából most kiemelten fontos, hogy mit lép erre Szlovákia. Ha megerősíti az aránylag rövid határszakaszát, akkor szükségszerűen ezek az emberek délre fognak továbbmenni, Magyarország irányába. Sayfo Omar hozzátette: abban az esetben, ha el szeretnénk kerülni, hogy emberek – ha nem is tömegei, de csoportjai – érkezzenek az országba illegálisan,

szükségszerűen Magyarországnak is meg kell erősítenie

az ukrán határszakaszát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×