Jereván és Baku között továbbra is nagy a feszültség, mióta tavaly szeptember végén Azerbajdzsán háborút indított az országtól 1991-ben egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah enklávé és az örmények kezén lévő környező azerbajdzsáni települések visszafoglalására. A Törökország által támogatott azeri hadseregnek jelentős területeket sikerült ellenőrzése alá vonnia. A Baku győzelmével végződött összecsapásokban legalább 6500 ember vesztette életét.

Tavaly november 9-én Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök, valamint Nikol Pasinján örmény miniszterelnök fegyverszüneti megállapodást írt alá. Az orosz közvetítéssel létrejött egyezmény értelmében az örmény és az azeri fél az általa tartott állásokban maradt, számos, korábban örmények által ellenőrzött körzet Baku ellenőrzése alá került, és a frontvonal, valamint a Lacini-folyosó mentén orosz békefenntartókat telepítettek.

Az azeri védelmi minisztérium kedden arról számolt be, hogy kiéleződött a feszültség az Örményországgal közös határon, ahol szerinte katonai művelet van folyamatban. A tárca állítása szerint az örmény erők tüzérségi és aknavetőtűzzel lövik az azeri hadsereg állásait.

Örményország viszont az Interfax orosz hírügynökség szerint Azerbajdzsánt vádolta támadással. Armen Grigorján, az örmény biztonsági tanács titkára kijelentette: "Mivel Azerbajdzsán megtámadta Örményország szuverén területét, arra kérjük Oroszországot, hogy az országaink között fennálló 1987-es (kölcsönös védelmi) megállapodás alapján védje meg Örményország területi integritását".

Oroszországnak támaszpontja van Örményországban, emellett békefenntartói Hegyi-Karabahban, ahol a tavalyi háború zajlott.

Moszkva részéről egyelőre nem érkezett válasz az örmény kérésre.