Infostart.hu
eur:
379.69
usd:
321.68
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Varsó, 2013. október 20.Lech Walesa volt lengyel (j) és Frederik de Klerk egykori dél-afrikai elnök sajtóértekezletet tart a lengyel fővárosban 2013. október 20-án, a Nobel-békedíjasok háromnapos varsói találkozójának előestéjén. (MTI/EPA/Jacek Turczyk)
Nyitókép: MTI/EPA/Jacek Turczyk

Meghalt az apartheid utolsó vezetője, aki Mandelával közösen kapott béke Nobelt

Meghalt 85 éves korában Frederik Willem de Klerk, a dél-afrikai apartheidrendszer utolsó vezetője, aki a fehér kisebbség uralmát biztosító rendszer lebontásában játszott szerepet – derül ki a FW de Klerk Alapítvány tájékoztatásából.

De Klerk 1989-től 1997-ig vezette az országot az apartheid alatt irányító Nemzeti Pártot. 1989-től 1994-ig volt a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, majd 1996-ig, már Nelson Mandela elnöksége alatt az alelnöki posztot töltötte be.

Az alapítvány márciusban tudatta, hogy a korábbi államfő rákbetegségben szenved; mezoteliómát diagnosztizáltak nála, amely ritka és nehezen diagnosztizálható megbetegedés, és a tüdő körüli szöveteket érinti.

Frederik Willem de Klerk 1936. március 18-án született Johannesburgban, szegregációs politikai nézeteket valló afrikáner családban. Egyetemi tanulmányait befejezve 1958-ban jogi diplomát szerzett, majd ügyvédi irodát nyitott, polgári és üzleti ügyekkel foglalkozott. Tizennégy évvel később, 1972-ben lépett a politikai színtérre, a kormányzó, az apartheid, az intézményesített faji elkülönítés politikáját hirdető Nemzeti Párt (NP) színeiben bejutott a parlamentbe. Később kormányzati, miniszteri tisztségeket vállalt. 1982-ben megválasztották a Nemzeti Párt Transvaal tartományi vezetőjévé, 1985-ben a háromkamarássá alakított, de továbbra is a fehér kisebbség uralmát biztosító parlamentben a gyakorlati döntéseket hozó kamara elnöke lett.

A Nemzeti Párton belül hagyományosan az általa vezetett transvaali szárny volt a legkonzervatívabb, közoktatási miniszterként de Klerk maga is az egyetemi szegregáció fenntartását támogatta. Ezek után meglepetésként hatott, amikor az 1980-as évek végén a kormányzó párton belül a faji elkülönítés fenntarthatatlanságát felismerő, fokozatos reformokat meghirdető csoport élére állt.

Amikor 1989 februárjában Pieter Willem Botha elnök agyvérzést kapott és lemondott, utóda a Nemzeti Párt és az ország élén is de Klerk lett, az államfői széket 1989. szeptember 20-án "gyors és mélyreható" reformok ígéretével foglalta el.

Az új elnököt pártján belül támadták, a fekete többség képviselői pedig megkérdőjelezték szándékait. Ennek ellenére 1990. február 2-án parlamenti beszédében sorsfordító változásokat jelentett be. Közölte, hogy legalizálják az 1960-ban betiltott, az apartheid ellen harcoló Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC), és feltétel nélkül szabadon bocsátják a párt 1962 óta börtönben lévő vezetőjét, Nelson Mandelát. Az apartheid békés felszámolásának folyamatában 1991-ben visszavonták az 1936-os földtörvényt, amely kizárólagos fehér tulajdonná nyilvánította az ország területének 87 százalékát, és az 1950-es, a népesség kötelező faji besorolását elrendelő törvényt. De Klerk 1992-ben a fehér választók körében kiírt referendumon közel 70 százalékos támogatottságot kapott a reformfolyamat folytatásához, az új alkotmány tárgyalásos kidolgozásához. Az elnök 1992 októberében először kért bocsánatot az apartheid által okozott szenvedésért.

A demokratikus átmenetről tárgyaló ANC és a kormány képviselői közös politikai akarattal, de eltérő elképzelésekkel ültek tárgyalóasztalhoz, s lépésről lépésre haladva jutottak el előbb a jövendő állam alkotmányos berendezkedése egyik pilléreként a föderális állam elvének elfogadásához, majd az első szabad választások kiírásához, amelyen a lakosság háromnegyedét kitevő feketék is élhettek szavazati jogukkal. A választás az ANC győzelmével zárult, az új parlament első döntésével májusban Nelson Mandelát választotta meg államfőnek.

De Klerk két éven át segítette utódja munkáját alelnökként, majd 1997-ben lemondott pártja vezetéséről is, és visszavonult a politikától.

Borítóképünkön egy másik béka Nobel-díjassal, Lech Walesa volt lengyel elnökkel 2013-ban. Frederik Willem de Klerk balra.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Szergej Lavrov ijesztő kijelentést tett a béke esélyeiről

Ha a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Adták a technológiai részvényeket, valósággal szétverték az AMD-t

Amíg idehaza nagyon erős pozitív hangulat uralkodott szerdán és a BUX mellett három blue chip is új történelmi csúcsra emelkedett, addig Amerikában tovább folytatódott a technológiai részvények esése. Ezúttal az AMD teljesített kifejezetten gyengén, miután a vállalat által vártnál óvatosabb előrejelzések hatására 17 százalékot zuhant az árfolyam. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×