A 22 munkacsoport az utóbbi három héten folytatott tárgyalások eredményét egy-egy három, legfeljebb öt oldalból álló feljegyzésben foglalta össze. Ezeket a dokumentumokat kora estig kellett eljuttatni a pártok vezetőinek.

A csoportok teljes hírzárlat mellett dolgoztak. Így csupán az nyilvános, hogy a jelentések Calibri 11-es betűmérettel és 1,5 soros sorközzel készültek, és a még nyitott kérdésekről szól szövegrészeknél a pártok színeivel (SPD: piros, Zöldek: zöld, FDP: sárga) kellett jelezni, hogy melyik partner mit javasol.

A hírzárlat ellenére kiszivárgott értesülések szerint az összefoglalók igen színesek, vagyis sok a vitatott ügy. Az utóbbi napokban

főleg a klímavédelem kérdéseivel foglalkozó munkacsoportban voltak nagy viták.

Az egyik oldalon a ökológiai fenntarthatóság biztosítását a legfontosabb kormányzati célnak tartó Zöldek, a másik oldalon a visszafogottabb klímapolitikát javasló szociáldemokraták és liberálisok állnak.

Az Északi Áramlat-2 és Oroszország

Összefügg a klímavédelemmel a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó munkacsoport egyik vitája is, amely arról szól, hogy miként viszonyuljon az új kormány az orosz földgázt Németországba Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésének ügyével. Itt az egyik oldalon Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke áll, aki szerint nem szabad kiadni az engedélyeket az új vezetékpár használatához, mert a rendszer nem felel meg annak az európai uniós előírásnak, miszerint nem lehet ugyanaz a tulajdonosa a vezetéknek és a benne szállított gáznak. Ezt a megközelítést főleg a szociáldemokraták utasítják el.

Sok színes megjegyzés tarkítja egyebek mellett a szociális ellátórendszer ügyeivel és a költségvetéssel és adópolitikával foglalkozó munkacsoportok jelentését is, bár a legtöbb szakértő szerint egy kérdésben sincsenek áthidalhatatlan eltérések a három párt elképzelései között.

Most jönnek a szakpolitikai tárgyalások

A tervezett menetrend szerint a kormányalakítás következő szakaszában a pártonként hat vezető politikusból összeállított fő tárgyalócsoport igyekszik megállapodásra jutni a szakpolitikusok szintjén nyitva maradt kérdésekben, majd a főtitkárok vezetésével elkészítik a koalíciós szerződést, legkésőbb november végéig. Utolsó lépésként a december 6-val kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholz eddigi pénzügyminisztert, a szociáldemokraták jelöltjét - aki a 2005 óta kancellár Angela Merkelt váltja a tisztségben -, és megalakítják Németország új szövetségi kormányát. Ez lehet a második világháború óta az első német kormány, amelyet három partner alkot.

Egy szerdán ismertetett

felmérés szerint a németek többsége nem hisz abban, hogy sikerül tartani a menetrendet.

A YouGov közvélemény-kutató társaság adatai szerint csupán 23 százalék számít azzal, hogy Olaf Scholz valóban kancellár lesz a december 6-val kezdődő héten. Minden második német arra számít, hogy a tárgyalások elhúzódnak, 10 százalék pedig úgy gondolja, hogy kudarcba fulladnak.

A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek.

A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás.