Infostart.hu
eur:
379.83
usd:
321.9
bux:
133380.08
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
A 2021. március 18-án közreadott képen orosz zászló lobog egy hegy tetején, az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten fekvő Bahcsiszaraj közelében 2014. március 28-án. A világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) képviselői 2021. március 18-án  közös állásfoglalást adtak ki, amelyben felhívták a moszkvai vezetés figyelmét, hogy nem ismerik el a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását, valamint továbbra is támogatják Ukrajna függetlenséghez, szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Konkrét oka lehet az oroszországi hadi mozgásoknak

Ukrajna több tucat harci drónt vett, Moszkva szerint "nem kellett volna" – állítja Rácz András védelmi szakértő.

Orosz csapatok koncentrálódnak az ukrán határ közelében. Ezek elit egységek, számuk egyelőre kérdéses, a csapatmozgások ugyanakkor nem kapcsolódnak előre bejelentett hadgyakorlatokhoz – tette világossá érdeklődésünkre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója, Rácz András.

"Az elmúlt napokban látható folyamat az, hogy az egyébként is Ukrajna közelében állomásozó katonáit Oroszország összevonta az ország más területein lévő egységekkel, relatíve jól fegyverzett egységek ezek" - tette hozzá.

Ami ki lehet jelenteni, hogy egy harckocsi-alakulat és egy nukleáris fegyver hordozására alkalmas harcászati rakéták "mozognak Ukrajna felé".

Ha nem előre bejelentett hadgyakorlat részeként, akkor vajon hogyan?

"Idén tavasszal Oroszország 100 ezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, illetve a 2014-ben törvénytelenül megszállt Krím-félszigeten. Ennek a manővernek kettős célja volt: erős nyomást helyezett Ukrajnára, másrészt Oroszország demonstrálta a NATO felé, hogy kész és képes nagy létszámban támadó hadműveletekre is alkalmas erő koncentrálására, felvonultatására az ukrán határnál" – fogalmazott Rácz András.

Azt a szakértő azért nem gondolja, hogy Oroszország "háborúra készülne", mert a katonák csak nappal mozognak, és a filmezés is teljesen szabad, titokban nem történik semmi.

Közvetlen kiváltó oka viszont lehet, túl azon, hogy a két ország viszonya nem éppen rózsás.

"Ukrajna Törökországtól vásárol olyan drónokat – összesen 48 darabot –, amelyek támadó feladatokra alkalmasak, rakétákat tudnak kilőni. Ezeket harci körülmények között Hegyi-Karabahban láthattuk,

meghatározó szerepe volt az örmények vereségében. Ezek ellen a fegyverek ellen az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatistáknak nincs megfelelő elleneszközük, vagyis benne van, ha Ukrajna elkezd tömegesen dróncsapásokat végrehajtani, az kellemetlenül érinti az ukrajnai szeparatistákat" - tette világossá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Egyműszakos működésre áll vissza a Mercedes magyarországi szupergyára

Egyműszakos működésre áll vissza a Mercedes magyarországi szupergyára

Úgy tűnik, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában egyszerre zajlik nagyszabású beruházás és látványos termelés-visszafogás, miközben a vállalat és a kormány továbbra is sikertörténetként kommunikálja a fejlesztéseket. Az ellentmondásos helyzetre az ad okot, hogy a 24.hu információi szerint az üzem egyes területein 2026 elején egyműszakos munkarendre álltak át, ami a dolgozók tapasztalatai szerint jelentős kapacitáscsökkenést takar, noha a hivatalos kommunikáció ezt átmeneti, technológiai okokkal magyarázza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×