Tizenegy hónapja nem volt olyan alacsony a frissen felfedezett fertőzöttek száma Tokióban, mint most: rutinszerű a száz alatti szám a csaknem 14 milliós nagyvárosban. Augusztusban ez még bőven hatezer fölött volt, most viszont egyáltalán nem úgy tűnik, mintha pandémiás időket írnának Japánban is. A bárok, a vonatok zsúfolásig vannak, a hangulat győzelmi. Mindez ráadásul úgy következett be, hogy Japánban sok európai vagy ázsiai országgal ellentétben sosem volt kijárási tilalom, csak szükségállapot – olvashatjuk a MedicalXpressen.
A sikernek sokféle oka lehet: a későn megkezdett, de annál gyorsabban lefolytatott oltási kampány, a kitörés csúcsán az éjszakai élet legfontosabb helyszíneinek kiürítése, a maszkviselés gyakorlata már a pandémia előttről, illetve a késő augusztusi rossz idő, ami sokakat tartott otthon.
A szakértőket aggasztja, hogy pontosan ugyanakkor mégsem tudják, hogyan győzték le a koronavírust: a tél közeledik, az oltások hatékonysága pedig idővel csökkenni fog, így jó volna, ha kezükben lenne a recept. Az idei nyáréhoz hasonló hullám pedig ismét extrém mértékben terhelné le az egészségügyet.
Napi másfélmillió embert oltottak
Jelenleg a lakosság 70 százaléka oltott: Tateda Kazuhiro, a Toho Egyetem virológusa szerint az, hogy a 64 év alatti lakosságot hirtelen sikerült immunizálniuk, nyájimmunitásszerű állapotokat idézett elő. Ezt júliustól szeptemberig sikerült elérniük a delta variáns tejedése mellett. Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy azokban az országokban, ahol jóval hamarabb álltak neki az immunizálásnak, vannak áttöréses esetek, melyek jelzik, hogy bár az oltások működnek, de nem mindenkit védenek meg a megfertőződéstől.
Japánban február közepén kezdődött meg a védőoltások beadása, elsőként az egészségügyi dolgozók és az idősek kaphatták meg. A vakcinahiány lassította a folyamatot május végéig, amikor is az oltások elérhetősége stabilizálódott, így a napi oltási célértéket egymillió adag fölé emelték, hogy az olimpia előtt maximalizálják a védelmet. A naponta beadott oltások száma júliusban másfél millióra emelkedett, ami a július eleji 15 százalékról október elejére 65 százalékra növelte az oltási arányt, meghaladva az Egyesült Államok 57 százalékát is.
Az olimpiát még napi 20 ezres fertőzöttség mellett kezdték meg, melyből 5000 eset Tokióból származott.
Október közepére országos szinten 500 alá esett a friss fertőzöttek száma, Tokióban pedig néhány tucatra.
Sokan teszik fel a kérdést maguknak: miért történt ez így?
"Ez nehéz kérdés, és figyelembe kell vennünk az oltások hatását, ami rendkívül nagy. Ugyanakkor azok az emberek, akik magas kockázatú környezetben, például zsúfolt és kevésbé szellőztetett helyeken gyűlnek össze, már megfertőződhettek, és mára természetes immunitást szerezhettek" – mondja Omagari Norio, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ igazgatója.
Teljesen nem állt le az ország
Bár egyesek feltételezték, hogy az esetek számának csökkenése a csökkenő tesztelésnek tudható be, a tokiói fővárosi kormányzat adatai szerint a pozitivitási arány az augusztus végi 25 százalékról október közepére 1 százalékra csökkent, miközben a tesztek száma harmadával esett vissza. Maszataka Inokucsi, a Tokiói Orvosi Kamara helyettes vezetője szerint a csökkenő pozitivitási arány azt mutatja, hogy a fertőzések lassultak.
Mindeközben ugyanakkor a szükségállapot leginkább a bárokat és az éttermeket érintette, amelyeknek hamar be kellett zárniuk és nem szolgálhattak fel alkoholt.
Az emberek ugyanúgy tömegközlekedtek a zsúfolt vonatokon,
és a stadionok és kulturális intézmények sem zártak be, igaz, távolságtartást alkalmaztak. A leköszönő Szuga Josihide miniszterelnök megnövelte azoknak az egészségügyi dolgozóknak a számát, akik oltást adhatnak be, Nagy befogadóképességű oltópontokat hozott létre és júniustól kezdve népszerűsítette a munkahelyi oltásfelvétel lehetőségét. Az oltásokkal 650 ezer megbetegedést sikerült a becslések szerint megelőzniük és 7200 ember életét mentették meg.
Kezdetben a vírus terjedéséért sokan a szabadban italozó fiatalokat hibáztatták: a legtöbb súlyos megbetegedés vagy haláleset az 50 év alatti oltatlanok közt következett be. Vakita Takadzsi, a japán Nemzeti Fertőző Betegségek Intézete vezetője aggódik is azért, hogy most újra buliznak a fiatalok: ő annak a fontosságát emeli ki, hogy a fertőzöttségi számokat tovább kell csökkenteni egy esetleges újabb kitörés miatt.
Kisida Fumio japán miniszterelnök novemberre extra kórházi kapacitás készenlétbe helyezését rendelte el, hogy ha mégis nagy ugrás következne be, legyen lehetőség ellátni az érintetteket: egyelőre ugyanakkor sokan nagyon óvatosak, nem hagyják el a maszkot és fenntartásokkal viseltetnek az oltatlanokkal szemben.
Átfogó vizsgálat szükséges
Közegészségügyi szakértők átfogó vizsgálatot szeretnének arról, hogy miért csökkentek a fertőzések, ennek hiányában egyelőre csak találgatni tudnak. A GPS-adatok elemzése szerint a legutóbbi, harmadik rendkívüli állapot alatt, amely szeptember 30-án ért véget, csökkent az emberek mozgása a belváros főbb szórakozóhelyein.
"Úgy vélem, hogy a szórakoztató negyedeket látogató emberek számának csökkenése, valamint a védőoltások előrehaladása hozzájárult a fertőzések számának csökkenéséhez" – mondta Nisida Acusi, a Tokiói Fővárosi Orvostudományi Intézet Társadalomtudományi és Orvosi Tudományok Kutatóközpontjának igazgatója. Az emberek mostanra viszont visszatértek a szórakozónegyedekbe, és ez befolyásolhatja a fertőzési helyzetet az elkövetkező hetekben.