Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Annalena Baerbock, a német Zöldek társelnöke (b) a Szabaddemokrata és a Német Szociáldemokrata Párttal a kormányalakításról folytatott berlini megbeszélésre érkezik 2021. október 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Már elmélyített kormányalakítási tárgyalásokra fordulhatnak Németországban

Hétfőn folytatódik a hárompárti egyeztetés. A CDU-nál tisztújítás következik.

Megkezdődtek a szeptember végi szövetségi parlamenti választáson győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormányalakítási tárgyalásai a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP).

Lars Klingbeil, a szociáldemokraták főtitkára az első tárgyalási fordulót követően kijelentette, hogy tekintettel a jól zajlott megbeszélésekre a három párt hétfőn folytatja a kormányalakítási egyeztetéseket. Mint mondta, a hétvégét arra fogják felhasználni, hogy előkészítsék a jövő heti intenzív tárgyalásokat. Hozzátette, hogy hétfőn, kedden és pénteken terveznek ismét összeülni. A megszakítást Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje amerikai útjával magyarázta, aki német pénzügyminiszteri tisztségében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) őszi ülésszakán vesz részt.

Michael Kellner, a Zöldek szövetségi ügyvivője a csütörtöki egyeztetéseket követően kölcsönös bizalomról beszélt. Volker Wissing, az FDP főtitkára pedig arról számolt be, hogy a szabaddemokraták elnöksége egyhangúlag támogatta, hogy "mostantól megkezdjék a formális, elmélyített kormányalakítási tárgyalásokat" konkrét témakörök megvitatásával.

Értesülések szerint az előzetes egyeztetések legfeljebb tíz napot vehetnek majd igénybe.

Volker Wissing a Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak nyilatkozva szintén a nap folyamán azt mondta, hogy amennyiben zátonyra futnának a megbeszélések a szociáldemokratákkal, úgy pártja továbbra is nyitott marad a Jamaica-koalícióra, vagyis a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének kormányalakítására a Zöldekkel és az FDP-vel.

A szeptember 26-i választáson az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, a második a CDU/CSU szövetsége lett, amely története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett. A két párt folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, azzal a különbséggel, hogy nem az SPD, hanem a CDU/CSU lenne a kisebbik koalíciós partner. Ezt azonban egyikük sem szorgalmazta, ezért a szociáldemokraták a 14,8 százalékkal a harmadik helyen álló Zöldeket és a 11,5 százalékkal negyedik liberális FDP-t igyekeznek megnyerni koalíciós partnernek. Ez lenne az első, három pártból álló német szövetségi kormány a második világháború óta.

Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének kancellárjelöltje csütörtökön megerősítette, hogy a kereszténydemokraták továbbra is a Jamaica-koalícióra törekednek, vagyis a CDU/CSU szövetségének kormányalakítására a Zöldekkel és az FDP-vel. "A CDU ajánlata a kományalakítás utolsó pillanatáig fennáll" - hangoztatta Laschet a CDU berlini székházában. Ugyanakkor jelezte, hogy szükség esetén lemond a CDU pártelnökségéről, hogy segítse a Jamaica-koalíció előli esetleges személyi akadályok elhárítását.

Laschet bejelentette, hogy a kereszténydemokraták történelmi választási veresége nyomán

összehívják a CDU tisztújító kongresszusát is.

Ennek idejét és helyét egyelőre nem ismertette.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×