Botye Márta elmondása szerint sofőrhiányról igen, élelmiszerhiányról azonban nem lehet beszélni az Egyesült Királyságban. Bár nem annyira széles és színes a választék az áruházak polcain, mint korábban, vannak ellátási nehézségek, de ha valaki valamit nem talál egy élelmiszerüzletben, azt a következőben biztosan meg fogja tudni vásárolni, és nagy árkülönbséggel sem fog találkozni – tette hozzá.

Mint magyarázta, a problémákat az okozta, hogy a helyi médiumok rendszerint előre megírják az információik alapján, ami be fog következni. Ez történt a „benzinpánik” kapcsán is, miszerint arról adtak hírt, hogy bizonyos nagy benzinforgalmazó cégek egy-két kút lezárását tervezik, máskülönben problémáik adódhatnak más kutak ellátásával. Ezek hallatán beindult a reflexszerű pánikvásárlás, ami főként Londont és Dél-Angliát érintette, ahol az emberek – teljesen érthetetlenül– múlt péntek este drámai módon megrohamozták a kutakat.

„Szemeteszsákokban, szatyrokban, kannákban próbáltak meg maguknak üzemanyagot venni”

– fogalmazott érdeklődésünkre. Vagyis a fő gondot ennek a helyzetnek a helyreállítása jelenti.

Botye Márta azt is jelezte, hogy jelenleg közel százezer sofőr hiányzik, akik a kutak feltöltéséért felelnének, így aztán meglehetősen nehézkes az üzemanyagpótlás, miközben azok hamarabb kifogynak az előre eltervezettnél. Vidéken nagyjából helyreállt a szolgáltatás, de ez például a fővárosról nem mondható el.

„Londonban, ahol én járok dolgozni, négy-öt benzinkút mellett megyek el nap mint nap, ebből az elműúlt két napban összesen egy volt nyitva” – érzékeltette a helyzetet.

Mint fogalmazott, az emberek nem nagyon vannak hozzászokva ahhoz, hogy valami nincs. Hogy az eddig egyébként jól felötlött polcok hiányosak, és esetleg a 10-15 féle tészta helyett legfeljebb három fajtából választhatnak.

Maga a látvány, hogy kevesebb és kisebb a választék, önmagában is elindít egy öngerjesztő pánikreakciót az emberekben

– magyarázta. A hiányosabb árukészletében az igen magas gázárak miatti szén-dioxid-hiány is közrejátszik, aminek az előre csomagolt élelmiszerek előállításában van fontos szerepe – tette hozzá. Leginkább a fagyasztott áruk és a csomagolt felvágottak azok, amelyekből bizonyos elakadások tapasztalhatók, de szerinte hiányról így sem lehet beszélni, legfeljebb pár napos csúszásról.

A brexit miatt ugyanakkor más munkaterületeken is keletkezett munkaerőhiány a szigetországban. Kiemelendő a mezőgazdaság területe, ahonnan ezrével hiányoznak azok az emberek, akik betakaríthatnák a termést. Botye Márta megfogalmazása szerint megdöbbentő riportokat lehet látni azokkal a farmerekkel, akik egyébként az unióból való kilépésre szavaztak, abban reménykedve, hogy ha megszabadulnak az úgynevezett brüsszeli bürokráciától, akkor majd szabadon fognak mindenféle piacokon kereskedni. „Hát ennek az eredménye az lett, hogy

tulajdonképpen lábon lőtték önmagukat

– amiatt, hogy (részint a Covidnak is betudhatóan) a kelet-európai vendégmunkások nem tudtak, vagy nem akartak jönni – és sok farmer azt nyilatkozta, hogy jövőre be sem veti a földet, mert idén tonnaszámra rohadt meg a termény.”

A mezőgazdaságon túl a vendéglátás és az élelmiszerfeldolgozás is megsínyli a brexit miatti munkaerőhiányt. Olyannyira, hogy az előrejelzések szerint „veszélybe került a britek karácsonyi pulykája”, miután egyrészt nincs, aki felnevelje őket az állatfarmokon, másrészt egyébként is 7 ezer ember hiányzik a húsfeldolgozó szektorból, amin vélhetően az sem javít, hogy a britek ezt a területet már a brexit előtt sem tartották különösen attraktív munkahelynek. Így – egy kedd reggeli újságcikk szerint – nagy valószínűséggel francia és lengyel importra fognak szorulni, hogy kerüljön valami a karácsonyi asztalon – tette hozzá.