Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő fiú testhőmérsékletét méri egy nő a Meldene általános iskola bejáratánál Johannesburgban 2020. június 8-án. Dél-Afrikában három hónappal a kijárási korlátozások bevezetése után újra megnyitottak az általános iskolák.
Nyitókép: MTI/AP/Denis Farrell

Sok afrikai ország népességének mindössze 2 százaléka teljesen oltott

A WHO csütörtöki becslésénél a valóság csak rosszabb lehet: a kontinens országainak felében áll nagyon rosszul az átoltottság.

Az Afrikában található 54 országból mindössze tizenötben sikerült legalább a népesség 10 százalékát két adag vakcinával immunizálni. Az Egészségügyi Világközgyűlés májusban ezt a tíz százalékos célt tűzte ki a világ minden országa számára szeptember 30-i határidővel, írja a MedicalXpress, ám egyértelmű, hogy kudarcba fulladt a kezdeményezés.

"A legfrissebb adatok szerény javulást mutatnak, de még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy elérjük a WHO célját, azaz a lakosság 40 százalékának teljes körű beoltását az év végére" - mondta Richard Mihigo, az Egészségügyi Világszervezet afrikai oltási koordinátora. Arra is rámutatott, hogy szerinte bár egyre több vakcina érkezik a kontinensre, ezek befutása eléggé esetleges, ami nehezíti az afrikaiak vakcinázását.

Egyre több vakcina jön

Szeptemberben 23 millió adag oltás érkezett a kontinensre, ami a júniusi mennyiség tízszerese. Azok az országok, amelyek részben ennek köszönhetően elérték vagy át is lépték a 10 százalékos arányt, jellemzően kisebb népességűek.

Mauritius és a Seychelles-szigetek már 60 százalék fölött jár,

Marokkóban 48 százalék van teljesen immunizálva, míg Tunéziában, a Zöld-foki- és a Comoroe-szigeteken pedig 20 százalékot meghaladó azok aránya, akik felvettek két oltást.

"Ezek az országok elegendő oltóanyaggal rendelkeznek, sokan a COVAX szállította oltóanyagokon kívül más forrásokból is hozzájuthatnak vakcinához" - közölte a WHO.

Kevesebb az eset, de figyelni kell

A koronavírusos megbetegedések száma Afrikában 35 százalékkal, alig több mint 74 ezer esetre csökkent a szeptember 26-ig tartó héten. Ugyanebben az időszakban 34 afrikai országból csaknem 1800 halálesetet jelentettek.

"A csökkenő esetszámok ellenére mindannyiunknak ébernek kell maradnunk, továbbra is ragaszkodnunk kell a bevált közegészségügyi és biztonsági intézkedésekhez, amelyekről tudjuk, hogy életeket mentenek. Ilyen például a maszkviselés, a rendszeres kézmosás és a távolságtartás, különösen amíg az átoltottsági arányok alacsonyak" - mondta Mihigo egy virtuális sajtótájékoztatón.

Sok helyen haladnak rosszul még a világon

Nem csak afrikai országok maradtak el a tíz százalékos céltól: világszinten 50 állam átoltottsága alacsonyabb ennél. A BBC cikke szerint bár alapvetően az alacsonyabb jövedelmű államok érintettek, mint Jemen, Szíria, Irak, Afganisztán és Mianmar, található olyan ország is a listán, mint a természeti katasztrófák sújtotta Haiti vagy az egyébként gazdag, de oltásellátási problémákkal küzdő Tajvan. A nemrég még a legalacsonyabb fertőzöttségi számok egyikével büszkélkedő Vietnám sem tudta teljesíteni a 10 százalékot.

Az afrikai kudarc mögötti okokról a BBC azt írja: a kontinens legtöbb országa külön szerződések mellett főleg a COVAX-re és adományokra támaszkodik, ugyanakkor a globális vakcinaelosztási program főként az indiai oltáskiviteli stop, valamint a gazdag országok kötötte előszerződések miatt komoly ellátási nehézségekkel küzdött az első félévben. Azóta ez a helyzet javulni látszik.

A júniusi G7-csúcson aztán sok gazdag ország adományozott az Afrikai Unión vagy a COVAX-en keresztül vakcinát, Amerika ezen felül félmilliárd adagot ígért.

A több mint egymilliárd adagnak ugyanakkor csak 15 százaléka jutott már el az érintett nemzetekhez.

A COVAX mostani terve 470 millió adag eljuttatás a kontinensre, amivel a lakosság 17 százaléka lesz beoltható. Így azonban nem tartható a WHO célkitűzése azzal kapcsolatban, hogy év végére mindenhol a lakosság legalább 40 százaléka legyen oltott, főként, hogy az oltáskritikusság is sok országban nehezíti a helyzetet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×