Ötmilliárd adag oltást adtak már be világszerte, de ebből csak 15 milliónál alig valamivel több került fejlődő országokba: a világgazdaság vesztesége 2,3 trillió dolláros is lehet a vakcinaeloszlás egyenlőtlenségéből kifolyóan. Az EIU úgy kalkulál, hogy azokban az országokban, ahol nem sikerült a népesség hatvan százalékát 2022 közepére immunizálni, lesz ekkora az anyagi veszteség 2022-2025 között, írja a CNBC.
Tovább nyílik az olló
A legérintettebb kontinens Ázsia: 1,7 trillió dolláros veszteséggel kalkulálnak esetükben, ami a GDP 1,3 százalékának felel meg. A szub-szaharai régióban 3 százalékos lehet a GDP-veszteség.
"Ezek a becslések nagyon erőteljes üzenettel bírnak, de csak részben ragadják meg az elszalasztott gazdasági lehetőségeket, különösen hosszú távon" - mondta az EIU részéről Agathe Demarais globális előrejelzési igazgató, megjegyezve, hogy az előrejelzésben nem vették figyelembe a világjárvány oktatásra gyakorolt hatását. A gazdagabb országok a zárlatok idején a távoktatásra tértek át, de a fejlődő világban sokaknak nem volt ilyen lehetőségük.
A gazdag országok és a szegényebbek közti olló egyre nagyobbra nyílik a pandémia ideje alatt is, a fejlett területek már a harmadik oltások és a gazdaság újraindításának útján haladnak, míg a szegényebbek továbbra is jelentősen le vannak maradva a lakosság immunizálásában.
A szegény államokban lassan haladnak az oltási programok,
aminek sok oka van. Ezek közt található a termelési kapacitás szűkössége és az oltásgyártáshoz szükséges nyersanyagok globális hiánya, a vakcinák szállításának és tárolásának logisztikai nehézségei, valamint az oltásokkal szembeni bizalmatlanság.
Az oltásadományozás nem működik elég jól
Sok fejlődő ország anyagilag sem engedheti meg magának, hogy oltást vásároljon a lakosság számára, így adományokra szorul, de az ilyen irányú nemzetközi kezdeményezések egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
"Kevés esély van arra, hogy a vakcinákhoz való hozzáférés terén fennálló szakadékot valaha is áthidaljuk" - mondta Agathe Demarais egy nyilatkozatában. A WHO által támogatott kezdeményezés, a COVAX, amelynek célja, hogy oltóanyagokat szállítsanak a feltörekvő gazdaságokba, nem váltotta be várakozásokat.
"A nagylelkű ígéretek ellenére a gazdag országok adományai szintén csak a szükséglet töredékét fedezték, és gyakran nem is szállították le őket"
- vélekedik. A COVAX 2 milliárdos tervek mellett 217 millió adagot szállított le eddig, és ebből is jutott olyan országoknak is, mint Kanada, Ausztrália vagy Új-Zéland.
Mindezek következtében a szegényebb országok nehezebben állnak majd talpra a járványt követően, főként, ha az alacsony átoltottsági arány miatt újra be kell vezetniük bizonyos korlátozó intézkedéseket. A turisták is kerülni fogják valószínűleg az érintett államokat biztonsági aggályok miatt, a lakosok pedig egyre elégedetlenebbek lesznek a vezetéssel. A következő hónapokban és években zavargások várhatók a világ több pontján is ilyen okokból.
Elérhetetlen a nyájimmunitás
Emellett a vírushelyzet romlásával a nyájimmunitás valószínűleg elérhetetlenné válik, a védőoltások kisebb mértékben tudják csökkenteni a súlyos esetek, kórházi kezelések és halálesetek előfrodulását, áll a jelentésben.
A politikai vezetők a rövid távú vészhelyzetekre kidolgozott stratégiákkal voltak elfoglalva, de most hosszabb távú terveket kell kidolgozniuk, véli Demarais.
"Itt is éles lesz a gazdag-szegény ellentét: a beoltott, gazdagabb államoknak lesz választási lehetőségük, míg a be nem oltott, szegényebb államoknak nem"
- mondta.
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint több mint 213 millió ember fertőződött meg a Covid-19 vírussal, és legalább 4,4 millióan haltak meg a járvány során.
.jpg)
