Infostart.hu
eur:
363.41
usd:
319.19
bux:
0
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
A szerb nemzeti lobogó benne a címerrel.
Nyitókép: Unsplash

Szerb házelnök: Belgrád és Moszkva nem ápol „testvéri kapcsolatot”

Ana Brnabic szerint, bár Aleksandar Vucic államfő és Vlagyimir Putyin között folyik kommunikáció, Szerbia értékrendjét tekintve teljesen összehangolódott az EU-val.

Szerbia nem tekinti „testvéri kapcsolatnak” az Oroszországgal fenntartott viszonyát, ugyanakkor nem kíván szankciókat bevezetni Moszkvával szemben – jelentette ki Ana Brnabic szerb házelnök a Politico brüsszeli hírportálnak adott interjújában, amelyet a szerb sajtó szemlézett pénteken.

A szerb parlament elnöke a prágai Globsec nemzetközi konferencián nyilatkozva hangsúlyozta: Szerbia az értékek tekintetében „teljes mértékben összehangolódott” az Európai Unióval. Hozzátette: Aleksandar Vucic államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök között létezik kommunikáció, de szerinte ez nem jelent különleges vagy „testvéri” kapcsolatot. Rámutatott, hogy egyes uniós országok vezetői is kapcsolatban állnak Oroszországgal, például Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki idén is járt Moszkvában, míg a szerb elnök 2026-ban még nem utazott Oroszországba.

A házelnök ugyanakkor kiemelte, hogy Belgrád elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását, agressziónak nevezte a háborút, valamint megszavazta Oroszország kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. Hozzátette: Szerbia azért nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, mert az 1990-es években Jugoszlávia ellen is vezettek be büntetőintézkedéseket, és a szerb nép „nem szereti a szankciókat”.

Ana Brnabic arra is rámutatott, hogy Szerbiának nincs jelentős külkereskedelmi forgalma Oroszországgal, és például Bosznia-Hercegovinával nagyobb a kétoldalú árucsere, így a szankciók bevezetése „teljesen lényegtelen”.

Hozzátette: Szerbia európai integrációja továbbra is „stratégiai prioritás”, ugyanakkor úgy vélte, hogy a csatlakozási folyamat „játékszabályai” 2014-hez képest megváltoztak, és ez szerinte „nem igazságos”.

A politikus ugyanakkor elismerte, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok megnehezítik az ország európai uniós csatlakozási folyamatát. A szerb EU-csatlakozási tárgyalásokon 2021 decembere óta nem nyitottak meg újabb fejezetet.

Címlapról ajánljuk

Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Az Európai Unió célja továbbra is az orosz olajtól való függetlenedés, a Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban késleltetheti ezt a folyamatot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András hozzátette: a teljes leválás Magyarország számára jogi kérdéseket is felvet. Ráadásul Oroszországnak annak ellenére sincsenek pénzügyi gondjai, hogy csökken az olajtermelése.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Megszólalt az EKB első embere a magyar euróbevezetésről

Megszólalt az EKB első embere a magyar euróbevezetésről

Az Európai Központi Bank (EKB) júliusi sajtótájékoztatóján megjelent a magyar euróbevezetés és az eurózóna bővítésének kérdése, a felvetésre pedig Christine Lagarde jegybankelnök úgy reagált, hogy üdvözli minden pozitív szándékot, de a folyamat a csatlakozni vágyó országtól függ. Az euróövezet bővítése mellett a sajtótájékoztatón szóba került Bulgária magas inflációja és az euróbevezetési folyamat következményei. A jegybank vezetése szerint a bolgár árszínvonal emelkedése részben azzal magyarázható, hogy a korábban elhalasztott áremelések most gyűrűznek be a piacra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×