Nemcsak Amerika, hanem az egész világ megváltozott 2001. szeptember 11-én: helyi idő szerint 8.46-kor és 9.03-kor két repülőgép csapódott be a New York-i World Trade Center két tornyába. Egy harmadik a Pentagonra zuhant Washington DC-ben, egy negyediket pedig az utasok ellenállásának hatására Pennsylvaniában a földbe csapódásig vezettek a merénylők. Az évszázad sokkját, egy terrortámadást amerikai földön, televízión közvetítve, azóta sem heverte ki sem az ország, sem a világ – írja a Sky News.

Az USA Today a Galluppal közösen nemrégiben készített felmérése szerint az amerikaiak 60 százaléka gondolja úgy, hogy a terrorcselekmények örökre megváltoztatták azt, ahogyan az ország él. Ez a szám magasabb, mint a tizedik évfordulón volt. Az események hatását a legfiatalabbak és azok érzik a leginkább, akik még meg sem születtek akkor, amikor az események zajlottak. Húsz évvel ezek után még mindig zajlik a vita arról, mennyiben változott meg a világ szeptember 11. hatására – az viszont biztos, hogy a változás bekövetkezett.

Háború a terror ellen

Amikor alig egy hónappal az események után Amerika légi csapást mért Afganisztánra, senki sem gondolta volna, hogy csak húsz év múlva hagyják el a csapatok az országot. A megszállás eredeti, George W. Bush megcélozta kitűzése az al-Kaidára és Oszama bin Ládenre mért csapás volt. A csoportot és vezetőjét vádolták a terrorcselekmények kitervelésével, ki akarták húzni lábuk alól a talajt, hogy több hasonló esemény ne következhessen be. Tony Blair brit miniszterelnök ebben segédkezet nyújtott Amerikának.

Ezen túl azonban megszületett a terrorizmus ellen viselt háború fogalma is. A cél itt már nehezebben elérhetőnek tűnt az első pillanattól: a harcot addig kell folytatni,

"amíg minden globálisan elérhető terrorista csoportot meg nem találunk, meg nem állítunk és le nem győzünk"

– mondta Bush. Az afganisztáni háború az USA történetének leghosszabb háborúja lett. 800 ezren szolgáltak az országban, csaknem 2500-an haltak meg. Több mint 20 ezer sebesültet tartanak nyilván, de ezek csak a testi sebek, a lelkiekről nincsenek adatok.

A terrorizmus elleni háborúnak Irak megszállása is része lett: egymillió amerikai teljesített itt szolgálatot, a harcok során 100 ezer iraki mellett 4500 amerikai katona is meghalt. De mindenhol ott vannak a háború maradványai, főképp Guantanámóban.

Másképp repülünk

A légi közlekedésben nagyon gyors és látványos változást jelentett Amerikában a Közlekedésbiztonsági Hivatal megalakulása. A terroresemények előtt a reptéri biztonság árnyéka volt a mainak, mindössze egytizedét ellenőrizték például a feladott poggyászoknak. A néhány hónap alatt megalakult testület évi nyolcmilliárd dollárból teszi összehasonlíthatatlanul biztonságosabbá a légi közlekedést, ugyanakkor bármit, amit fegyverként használhatunk, tiltanak a repülőgépek fedélzetén. A cipők levétele egy meghiúsított cipőbombás merényletkísérletnek köszönhető. A folyadékok mennyiségének limitálása is a fedélzeten esetlegesen elkészíthető robbanóanyagok miatt született meg.

Persze a hatóság nagy eredményeket is felmutathat:

3200 fegyvert koboztak csak tavaly el a reptereken,

többségüket töltve. A legtöbb intézkedés ráadásul, melynek keretében a háttérben végeznek ellenőrzéseket az utasokkal kapcsolatosan láthatatlan marad. A biztonságnak ugyanakkor ára is van: ezt adatvédelemben mérik.

Lehetővé tették a lehallgatásokat

Már negyvenöt nappal a terrortámadásokat követően megerősítették a nemzetbiztonságot a Patriot Act aláírásával: ez kiterjesztette a bűnüldöző szervek megfigyelési hatáskörét, többek között lehetővé tette a nemzetközi és belföldi telefonvonalak lehallgatását.

Lényegében megkönnyítette az amerikai kormány számára az amerikai állampolgárok megfigyelését.

Az ellenzők szerint ez egy tömeges megfigyelési rendszer megszületését jelentette, kiterjesztve a bírósági végzés nélküli elektronikus házkutatások és a tulajdon átvizsgálásának jogát anélkül, hogy valaki beleegyezését vagy akár tudását adná.

Edward Snowden 2013-as felfedezései a témában nagy visszhangot keltettek az egész világon, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének széles körű adatgyűjtési törekvéseiről szóló állításai feltárták a hírszerző szolgálatoknak biztosított hatalom kiterjesztését. Polgárjogi csoportok indítottak harcot a törvények ellen arra hivatkozva, hogy aláássák a magánélethez fűződő jogokat, és egyes esetekben alkotmányellenesek. A Kongresszus nem adott helyt ezeknek a kritikáknak, de sok amerikai változtatta meg a technológia használatával kapcsolatos szokásait Snowden hatására.

Az egész világra hatottak az intézkedések

Az egész világra nagyban hatott 2001 szeptember 11., és itt nem csak az afgánokra vagy az irakiakra gondolhatunk. Azokban az országokban, amelyek katonái ezen országok egyikében szolgáltak és esetleg haltak meg, biztosan nem felejtik el, mivel kezdődött mindez. Az, hogy a terrorizmus elleni háború sikeres volt-e, ma még nem eldöntött kérdés.