A titkosszolgálatok tanultak a húsz évvel ezelőtti amerikai terrortámadásból, és felkészültek az évfordulóra is – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója.

Arra a kérdésre, hogy ma létezik-e olyan terrorszervezet, amelynek szándékában és hatalmában áll egy ekkora merénylet végrehajtása, Tálas Péter azt válaszolta: léteznek olyan szervezetek, amelyek a szeptember 11-ei merénylethez hasonlót el szeretnének követni, de a képességeikről már nem vagyok meggyőződve. Amennyiben képesek lennének, valószínűleg ilyen támadást mindenféleképpen szerveznének.

"A szeptember 11-i egy különleges terrorcselekmény volt: a halálos áldozatainak és a sebesültjeinek száma szerintem messze meghaladta a szervezők által remélt sebesült- és halottszámot. Egész egyszerűen ez egy ritka, azóta megismételhetetlen terrortámadás-sorozat volt. Hasonló nagyságrendben ilyenek azóta nem fordultak elő – a következő legnagyobb terrortámadás, ami a 20 év alatt bekövetkezett, az 800 ember halálát okozta, de ez messze van a háromezertől" - mondta Tálas Péter.

A 2001-es merénylet erős szimbolikáját is érdemes kiemelni: a World Trade Center, a Pentagon és állítólag a Capitolium vagy a Fehér Ház lett volna annak a repülőgépnek a célpontja, amely végül is lezuhant Pennsylvaniában – ezek szimbolikus helyszínek.

"De ami még fontosabb, hogy

az Egyesült Államokat érte terrortámadás, és 2001-ben még egy olyan világrendben éltünk, amit az Amerikai Egyesült Államok hegemón világrendjének szoktunk emlegetni,

vagy akkor azt gondoltuk, hogy ez a hegemón világrend ez létezik és fennmarad. A terrortámadás szimbolikája és üzenete ugyanakkor nemcsak az Egyesütl Államok sebezhetősége szempontjából nagyon fontos. Vannak ugyanis olyan, nem állami biztonságpolitikai szereplők – ezek a lehetnek terror- és fegyveres szervezetektől kezdve a különböző NGO-kon át egészen a multinacionális vállalatokig –, amelyek nem állami szereplőként is befolyásolni tudják a nemzetközi kapcsolatok eseményeit" – emelte ki Tálas Péter.

A 20 évvel ezelőtti események után a titkosszolgálatok nagyon erőteljes kritikákat kaptak: hogyan történhetett meg mindez, hogyan nem kerültek a látókörükbe ezek az emberek, miként tudták ezek a terroristák kiképezni magukat, adott esetben pilótatudáshoz és -engedélyhez jutni. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója elmondta: az utóbbi két évtizedben a titkosszolgálatok érdemben tanultak 9/11-ből, ahogy a politikai vezetés is.

"Kialakult egy nemzetközi terrorellenes infrastruktúra, nemzetközi értelemben és nemzeti szinten is, különösen a nyugati államokban. Ezeket úgy építették fel a legtöbb helyen, hogy el tudják kerülni azokat a problémákat, amelyek 2001. szeptember 11-én a különböző titkosszolgálatok közötti párbeszéd hiányából vagy az adatcsere hiányából fakadtak. Mindemellett a titkosszolgálatoknak hihetetlen technikai segítsége jött létre az elmúlt 20 évben: olyan megfigyelési, lehallgatási és hírszerzési eszközöknek vannak a birtokában, amelyek 2001. szeptember 11-én nem léteztek. Nyilván, a másik részről a terroristák is olyan kommunikációs csatornákhoz és eszközökhöz jutottak hozzá, amelyekkel sokkal nagyobb a hatókörük. Emiatt szeptember 11-étől

egyfajta virtuális fenyegetést is állandósítani tudnak."

Tálas Péter a 20. évforduló kapcsán megjegyezte: a titkosszolgálatok is nyilván készülnek a 20. évfordulóra, a kérdés inkább az, hogy ezt mennyire szükséges látványosan csinálniuk – a válasz a szakember szerint az, hogy nem kell feltűnőnek lenniük ahhoz, hogy hatékonyak legyenek.