Kabul eleste, az evakuációs erőfeszítések körüli káosz és a nemzetközi közösség árulásának mindet belengő érzete közepette nem meglepő módon sokakban merül fel annak gyanúja, hogy talán felesleges volt az elmúlt húsz év minden erőfeszítése Afganisztánban, legyen szó a mérhetetlen mennyiségű pénzről vagy elpazarolt emberéletek tízezreiről - írja a The Guardian.

Sok a csalódott hang

"Hogy őszinte legyek, jelenleg úgy tűnik, mindent elveszítek, amiért olyan keményen dolgoztunk: mindenkit a családomból, mindenkit a törzsemből, mindenkit a körzetemben, sőt, az egész tartományban" - mondta a BBC-nek Pashtana Durrani, aki a lányok oktatásáért kampányol az afganisztáni Kandahárban.

"Menekülnünk kell, el kell hagynunk a házakat, amelyekért keményen megdolgoztunk, és fel kell adnunk mindazokat az áldozatokat, amelyeket hoztunk".

James Cho alezredes, az amerikai légierő egykori hírszerző tisztje, így fogalmazott: "Összetörtem, szomorú és dühös vagyok, mindezt pedig azért érzem, mert tanúja voltam csodálatos férfiak és nők mérhetetlen áldozatvállalásának, és nem tudom, hogy mindez számított-e egyáltalán. Hogy őszinte legyek, minél többet gondolkodom azon, hogy megérte-e mindez valamilyen nagyobb stratégiai elképzelés vagy cél érdekében, annál inkább kétségbeesek" - mondta Cho.

Amerika eredeti célja az afgán háborúban az volt, hogy megakadályozza azt, hogy az ország az al-Kaida központjává válhasson. Ha csak ezt nézzük, sikeres volt a háború, de azt nem tudjuk, milyen hosszan tart ki ez a siker.

"Az al-Kaida és a tálibok kapcsolata pont olyan szilárd, mint volt. A tálibok jobban pozicionálják magukat, de a két csoport közt semmi sem változott"

- mondja Charles Liter, a Middle East Institue Közel-Kelet-szakértője.

Az afganisztáni újjáépítésért felelős amerikai különleges főfelügyelő kedden jelentést tett közzé az afganisztáni katonai beavatkozás mérlegéről, és ez is hasonlóan elmarasztaló volt.

"Ha a cél az volt, hogy újjáépítsenek egy országot és azt úgy hagyják maguk után, hogy az képes fenntartani magát, miközben kevés veszélyt jelent az USA nemzetbiztonsági érdekeire, akkor az afganisztáni összkép sivár" - áll a jelentésben, mely elismerte

• a várható élettartam,
• a gyermekhalandóság és
• az írni-olvasni tudás

terén elért eredményeket, de hozzátette: "A legfontosabb kérdés az, hogy ezek az eredmények arányban álltak-e az amerikai befektetésekkel, vagy fenntarthatók voltak-e az USA kivonulása után. Elemzésünk szerint egyik sem az".

Sejthették volna

Az eseménysorozatnak nem kellett volna meglepőnek lennie Amerika számára: az NBC hírcsatorna szerint a CIA figyelmeztette az ország vezetését, mi várható a kivonulást követően, az előrejelzett kép pedig nagyon is megegyező azzal, amit most láthatunk. A Fehér Ház ezeket az értesüléseket nem kommentálta,

Joe Biden pedig egy hónapja azt mondta, nem támogatja semmilyen titkosszolgálati információ azt az elképzelést, hogy az afgán államvezetés összeroppanna, ha Amerika elhagyja az országot. pedig pontosan ez történt.

A Fehér Ház ráadásul egészen augusztus harmincegyedikéig tolta a kivonulás végső időpontját a korábbi júliusi dátum helyett, ami utalhat arra, hogy maguk is aggódtak az események miatt.

Azzal azonban, hogy nem osztották meg az esetleges, a valós szcenáriót előrejelző információkat, nehezebbé tették az országban ragadtak evakuálásának megszervezését is.

Voltak eredmények

A gyermekhalandóság Afganisztánban ugyanakkor a felére csökkent, a lányok közel harmada megtanulhatott írni és olvasni, miközben a tálibok alatt egyikük sem járhatott iskolába. Korábban az afgánok nagyjából negyede élt olyan környezetben, ahol be volt vezetve az elektromos áram: ez mostanra szinte mindenkire igaz.

Dominic Tierney, a Swarthmore College politológiaprofesszora szerint az ilyen komplex háborúk esetében nehéz megtalálni a végpontot. Véleménye szerint most Amerikának az lenne a feladata, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel igyekezzen enyhíteni a veszteségeket.

Farhat Popal, aki a külügyminisztériumnak és a jelentést készítő újjáépítésért felelős testületnek is dolgozott Afganisztánban, azt mondja,

a nemzetközi közösségnek el kell köteleznie magát a humanitárius védelem mellett,

különösen a nők és lányok esetében, akik egészségüket, biztonságukat és jólétüket aránytalanul nagy kockázatnak vannak kitéve.

"Ezek élet-halál kérdései, és a világ nem fordulhat el tőlük" - mondja.