Infostart.hu
eur:
376.76
usd:
319.58
bux:
126039.13
2026. február 25. szerda Géza
Szingapúr, 2018. június 11.Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Szingapúrban 2018. június 11-én. Donald Trump amerikai elnök június 12-én találkozik Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezetővel a szingapúri Sentosa szigetén található Capella Hotelben. A történelmi jelentőségű összejövetel során először ül tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. (MTI/AP/Susan Walsh)
Nyitókép: Susan Walsh

Afganisztáni helyzet - Megszólalt Donald Trump egykori külügyminisztere

Mike Pompeo szerint egyáltalán nem lehet okolni a volt elnököt a történtekért, Joe Biden hagyta elszemtelenedni a tálibokat.

A Biden-adminisztráció kudarcot vallott az afganisztáni csapatkivonással, és ezért nem lehet az előző elnököt hibáztatni - szögezte le Mike Pompeo, az Egyesült Államok volt külügyminisztere vasárnap a Fox News című amerikai hírtelevíziónak adott interjújában.

Pompeo azt vetette Joe Biden amerikai elnök szemére, hogy a tálibok azért váltak "agresszívvá és merésszé", mert a Biden-kormány nem nem tette meg a szükséges lépéseket az elrettentésükre.

"Nyomást kell helyezni rájuk, hogy érezzék tetteik következményeit, és úgy, hogy fájjon nekik" - fogalmazott Pompeo.

Cáfolta egyúttal Biden ama kijelentését is, mely szerint eleve rossz helyzetet örökölt elődjétől, Donald Trumptól, hozzátéve, hogy

"ha a helyzet nem lenne ennyire komoly", egyenesen szánalmasnak tartaná az olyan hangokat, amelyek Trumpot hibáztatják a kudarcért.

Hivatali ideje alatt Trump többször bírálta az Egyesült Államok afganisztáni katonai jelenlétét, és az ő elnöksége alatt kezdődött meg az amerikai csapatok kivonása az ázsiai országból a tálibokkal kötött megállapodás alapján. Ezzel kapcsolatban Pompeo felhívta a figyelmet arra, hogy jóllehet, Trump idején kezdték csökkenteni az amerikai kontingens létszámát, a tálibok nem kaptak olyan erőre, mint most.

Bár Trump sürgette az amerikai erők kivonását Afganisztánból, nem tűrte volna meg a tálib hatalomátvételt - fogalmazott Pompeo, kiemelve, hogy a Trump-kormányzat és a tálibok közti megegyezés feltételekhez kötötte az amerikai csapatkivonást.

"Mi teljesen nyilvánvalóvá tettük, hogy ha nem tartják magukat ahhoz a darab papírhoz, (...) nem fogjuk eltűrni, hogy csak úgy kihátráljanak egy olyan megegyezésből, amelyet aláírtak, mert szét fogjuk őket zúzni" - hangoztatta Pompeo.

A múlt héten Biden azt mondta, nem bánta meg a csapatkivonás felgyorsítását, mert az amerikaiak már így is túl sok veszteséget szenvedtek el Afganisztánban, s most már az afgánoknak kell harcolniuk magukért. A tálibok végül tíz nap alatt az egész országot elfoglalták, s alig ütköztek ellenállásba,

Maga

Donald Trump vasárnap lemondásra szólította fel Bident

a többi között az afganisztáni kudarc miatt, amelyet szégyennek, illetve "az amerikai történelem egyik legnagyobb vereségének" nevezett. Közleményében a volt elnök úgy fogalmazott: "itt az ideje, hogy Joe Biden megszégyenülten lemondjon, azért, mert lehetővé tette az Afganisztánban történteket, valamint a Covid szörnyű terjedése, a katasztrofális (amerikai) határhelyzet, az energiafüggetlenség tönkretétele és a megnyomorított (amerikai) gazdaság miatt".

A tálibok vasárnap este hatoltak be a kabuli elnöki palotába, nem sokkal az után, hogy Asraf Gáni afgán elnök elhagyta az országot.

Jóllehet a radikálisok vezetői azt hangoztatják, hogy az országban nyugalom uralkodik, és a civileknek nem esik bántódásuk, a kabuli nemzetközi repülőtéren káosz alakult ki, és több száz, menekülni akaró civil igyekezett feljutni a külföldiek evakuálására érkezett repülőgépekre.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×