eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szingapúr, 2018. június 11.Mike Pompeo amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Szingapúrban 2018. június 11-én. Donald Trump amerikai elnök június 12-én találkozik Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezetővel a szingapúri Sentosa szigetén található Capella Hotelben. A történelmi jelentőségű összejövetel során először ül tárgyalóasztalhoz hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel. (MTI/AP/Susan Walsh)
Nyitókép: Susan Walsh

Afganisztáni helyzet - Megszólalt Donald Trump egykori külügyminisztere

Mike Pompeo szerint egyáltalán nem lehet okolni a volt elnököt a történtekért, Joe Biden hagyta elszemtelenedni a tálibokat.

A Biden-adminisztráció kudarcot vallott az afganisztáni csapatkivonással, és ezért nem lehet az előző elnököt hibáztatni - szögezte le Mike Pompeo, az Egyesült Államok volt külügyminisztere vasárnap a Fox News című amerikai hírtelevíziónak adott interjújában.

Pompeo azt vetette Joe Biden amerikai elnök szemére, hogy a tálibok azért váltak "agresszívvá és merésszé", mert a Biden-kormány nem nem tette meg a szükséges lépéseket az elrettentésükre.

"Nyomást kell helyezni rájuk, hogy érezzék tetteik következményeit, és úgy, hogy fájjon nekik" - fogalmazott Pompeo.

Cáfolta egyúttal Biden ama kijelentését is, mely szerint eleve rossz helyzetet örökölt elődjétől, Donald Trumptól, hozzátéve, hogy

"ha a helyzet nem lenne ennyire komoly", egyenesen szánalmasnak tartaná az olyan hangokat, amelyek Trumpot hibáztatják a kudarcért.

Hivatali ideje alatt Trump többször bírálta az Egyesült Államok afganisztáni katonai jelenlétét, és az ő elnöksége alatt kezdődött meg az amerikai csapatok kivonása az ázsiai országból a tálibokkal kötött megállapodás alapján. Ezzel kapcsolatban Pompeo felhívta a figyelmet arra, hogy jóllehet, Trump idején kezdték csökkenteni az amerikai kontingens létszámát, a tálibok nem kaptak olyan erőre, mint most.

Bár Trump sürgette az amerikai erők kivonását Afganisztánból, nem tűrte volna meg a tálib hatalomátvételt - fogalmazott Pompeo, kiemelve, hogy a Trump-kormányzat és a tálibok közti megegyezés feltételekhez kötötte az amerikai csapatkivonást.

"Mi teljesen nyilvánvalóvá tettük, hogy ha nem tartják magukat ahhoz a darab papírhoz, (...) nem fogjuk eltűrni, hogy csak úgy kihátráljanak egy olyan megegyezésből, amelyet aláírtak, mert szét fogjuk őket zúzni" - hangoztatta Pompeo.

A múlt héten Biden azt mondta, nem bánta meg a csapatkivonás felgyorsítását, mert az amerikaiak már így is túl sok veszteséget szenvedtek el Afganisztánban, s most már az afgánoknak kell harcolniuk magukért. A tálibok végül tíz nap alatt az egész országot elfoglalták, s alig ütköztek ellenállásba,

Maga

Donald Trump vasárnap lemondásra szólította fel Bident

a többi között az afganisztáni kudarc miatt, amelyet szégyennek, illetve "az amerikai történelem egyik legnagyobb vereségének" nevezett. Közleményében a volt elnök úgy fogalmazott: "itt az ideje, hogy Joe Biden megszégyenülten lemondjon, azért, mert lehetővé tette az Afganisztánban történteket, valamint a Covid szörnyű terjedése, a katasztrofális (amerikai) határhelyzet, az energiafüggetlenség tönkretétele és a megnyomorított (amerikai) gazdaság miatt".

A tálibok vasárnap este hatoltak be a kabuli elnöki palotába, nem sokkal az után, hogy Asraf Gáni afgán elnök elhagyta az országot.

Jóllehet a radikálisok vezetői azt hangoztatják, hogy az országban nyugalom uralkodik, és a civileknek nem esik bántódásuk, a kabuli nemzetközi repülőtéren káosz alakult ki, és több száz, menekülni akaró civil igyekezett feljutni a külföldiek evakuálására érkezett repülőgépekre.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×