Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó új járványügyi korlátozások bevezetése ellen tüntetnek a párizsi Trocadéro téren 2021. július 24-én. A francia parlament korábban elfogadott egy  törvénytervezetet, amely kiszélesíti a Covid-igazolás használatát a mindennapi életben, hatósági karantént ír elő a fertőzötteknek, és kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást az egészségügyi és szociális dolgozók, valamint a tűzoltók számára.
Nyitókép: MTI/AP/Rafael Yaghobzadeh

A francia kormány eltökélten nyomja az oltási programot, bár százezrek tüntetnek ellene

A delta variáns terjedésével mind több országban a politikai vezetés növekvő fejfájása, hogy a népesség jelentős része még nincs beoltva, és ha megpróbálják rászorítani őket, akkor viharos oltásellenes demonstrációk robbannak ki. A francia Szenátus felvette a kesztyűt, és bár előzőleg több, mint százezren tüntettek ellene, az átfogó védettségi törvény már az elfogadás előtt áll.

Bár valamennyit módosítottak a tervezeten, Párizsban a Szenátus összességében támogatta a kormány védettségi csomagjának a törvényerőre emelését, amely egyes szakmákban kötelezővé tenné az oltás felvételét, amúgy pedig egy sor nyilvános helyen védettségi igazolványtól tenné függővé a részvételt vagy belépés lehetőségét. (A lista a kávézók, éttermek, bárok, uszodák koncertek és mozik látogathatóságától a tervek szerint a tömegközlekedés mind több válfajáig terjedhet.)

A néhány változtatás amúgy a korlátozások olyan elemeit érintené, mint hogy a védettségi igazolást nem terjesztenék ki a kávézók és éttermek teraszaira, csak a belső terekre, vagy hogy mindezek hatálya alól kiemelné a 12 évesnél fiatalabbakat. A változtatásokat még a képviselőháznak is el kell fogadnia, amire a héten kerülhet sor.

A szenátusi szavazás előtt

összesen mintegy 160 ezren tüntettek a leendő törvény ellen, és utána is még legalább 50 ezren az utcára mentek

(ebből valamivel több, mint tízezren Párizsban). Egyúttal felmérések is készültek, amelyek azt mutatták, hogy a megkérdezettek 35 százaléka egyetért a tüntetőkkel.

Jelentések szerint kormányzati szinten gondosan figyelik a tömegreakciók alakulását, mivel kerülni szeretnék, hogy a három évvel ezelőtti „sárga mellényes” típusú tömegtdemonstráció állandósuljon, néhány hónappal az elnökválasztás előtt. A kormány és a kormányzati parlamenti többség ennek ellenére egyelőre láthatóan határozottan beállt a leendő törvény mögé, részint mert a korábbi járvány elleni intézkedések sikerét féltik a magas arányú oltatlanság következményeitől, részint láthatóan az emberek több mint fele, közel kétharmada viszont egyetért vele.

Emmanuel Macron elnök mindenesetre a hétvégén is azzal érvelt egy televíziós nyilatkozatában, hogy mindenki, aki nem veszi fel az oltást, úgy lehet ön- és közveszélyes, hogy a körötte lévő ártatlan embereket, köztük alkalmasint legszűkebb családját sodorhatja halálos veszélybe, miközben kéznél van a védekezés módja.

Ez szerint már nem a hagyományos – francia értelemben vett – „szabadság” elvi kérdése, hanem egyszerűen a felelőtlen önzésé.

Mindeközben az oltásellenesség a világ számos más országában is állandó problémaforrás a helyi vezetés számára. Olaszországban a Draghi-kormány vezet be hamarosan a franciákéhoz hasonló kötött rendszert – védettségi igazoláshoz kötve egy sor hely és program elérhetőségét -, miközben az olasz városokban szintén indulatos tüntetéseken tiltakoznak elsősorban a fiatalok mindezek ellen.

Londonban a hétvégén a Trafalgar Square-en zajlott egy olyan oltásellenes demonstráció, aminek fő szónoka – Kate Shemirani, korábbi ápolónő – gyújtóhangú beszédben buzdította az oltás megtagadására hallgatóságát, mi több,

az oltásba ténykedő orvosok és ápolók működését a „náci háborús bűnökhöz” hasonlította,

és felszólított mindenkit, hogy „írják össze” az ezekben résztvevő egészségügyi alkalmazottakat.

A beszéd óriási látogatottságot eredményezett a közösségi médiában, a politikusok körében pedig – pártállástól függetlenül – hatalmas felháborodást váltott ki, miközben a londoni rendőrség formális vizsgálatot indított, vajon a történtek kimerítik-e a rendbontás valamilyen kategóriáját.

Az oltásellenesekre panaszkodott újfenn a CNN-nek nyilatkozva Anthony Fauci, amerika vezető járványügyi szakértője, aki egyúttal Joe Biden elnök egyik tudományos tanácsadója is. Fauci emlékeztetett, hogy az amerikai népességnek még mindig csak kevesebb, mint fele (49 százalék) van teljesen beoltva, amivel szerinte – tekintve a delta variáns viharos gyorsaságú terjedését –

„nagyon rossz irányba megy az ország”.

A kormány újabb meggyőzési kampányt indít az oltások felvételére, a helyi állami vezetéssel együttműködve, de a közösségi médián látható visszajelzések szerint csak nagyon csekély a fogadókészség mindezek iránt.

Címlapról ajánljuk
Wladár Sándor: 3-4 aranyat is szerezhetünk a jövő évi, budapesti vb-n

Wladár Sándor: 3-4 aranyat is szerezhetünk a jövő évi, budapesti vb-n

A szervezők rátesznek még egy lapáttal a 2027-es világbajnokságon a korábbi, budapesti rendezésű vizes világversenyekhez képest, és az MVM Dome-ban több mint tízezren szurkolhatnak majd a magyar kedvenceknek – mondta az InfoRádióban a Magyar Úszó Szövetség elnöke. A sportvezető beszélt a közelgő párizsi Eb-vel kapcsolatos elvárásairól, továbbá kitért arra is, mit szól ahhoz, hogy Fábián Bettina a Szajna vízminősége miatt nem vállalja az indulást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×