Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nédó Erika orvos átadja az oltási igazolást egy fiatalnak, miután beoltották a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina második adagjával a békéscsabai Réthy Pál kórházban 2021. július 11-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

WHO: nagyon óvatosan a harmadik oltással

Az Egészségügyi Világszervezet elnöke a korábbinál határozottabb hangot ütött meg Kínával szemben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) "rendkívüli óvatosságra" intette tagállamait a koronavírus elleni védőoltások harmadik dózisának beadásával kapcsolatban, ami a szervezet véleménye szerint nem segíti elő a méltányosabb globális vakcinaelosztást sem.

A tudományos adatok "jelenleg nem igazolják" egy harmadik, megerősítő dózis beadásának szükségességét, ami ezenkívül "növeli az egyenlőtlenséget is", miközben számos fejlődő országnak még a fertőzés szempontjából legveszélyeztetettebb lakosait sem sikerült beoltatnia – figyelmeztetett Didier Houssin, a WHO Covid-19-el foglalkozó vészhelyzeti bizottságának vezetője.

A globális járványhelyzet elemzése miatt csaknem háromhavonta ülésező testület azt is javasolta a tagállamoknak, hogy "komolyan vegyék fontolóra" a fizikai távolságtartásra vonatkozó intézkedések megtartását a növekvő esetszámok és a SARS-CoV-2 koronavírus jóval fertőzőbb, delta variánsának terjedése miatt.

A bizottság azzal a kéréssel fordult a kormányokhoz: támogassák a WHO-t azon felhívásának megvalósításában, hogy – a méltányosabb globális vakcinaelosztás által – az összes ország lakosságának legalább 10 százalékát be tudják oltani szeptemberre.

Mindeközben egy csütörtöki sajtótájékoztatón Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója arra kérte Kínát: biztosítson nagyobb fokú átláthatóságot a legelső koronavírus-fertőzöttekről szóló tájékoztatásokkal kapcsolatban. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint

"tartoznak a koronavírus-fertőzést elszenvedő emberek millióinak"azzal, hogy tájékoztatják őket a koronavírus eredetéről.

"Arra kérjük Kínát, hogy biztosítson átláthatóságot, és legyen nyitott, működjön együtt, különösen azáltal, hogy rendelkezésünkre bocsátja a nyers adatokat a világjárvány első napjairól" – jelentette ki a WHO főigazgatója Jens Spahn német egészségügyi miniszter társaságában, aki csatlakozott a felhíváshoz.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint a vizsgálat első szakasza után – amelynek keretében nemzetközi szakértők látogattak a közép-kínai Vuhan városába, ahol az első eseteket feljegyezték – azt tervezik, hogy ismét nemzetközi szakértőket küldenek Vuhanba. "Folytatnunk kell a vizsgálatot, hogy megtudjuk, mi történt valójában, mivel ha megtudjuk, megakadályozhatjuk a hasonló válságokat a jövőben" – fogalmazott.

A WHO főigazgatója elismerte: "nagy a nyomás" annak az elméletnek a kizárására, hogy a vírus laboratóriumból szabadult el – amely elméletet különösen az amerikai médiumok és hatóságok kapták fel –, de annak kizárására "részletesebb információkra van szükség". Az etióp egészségügyi szakértő mindazonáltal elismerte, hogy "előfordulhatnak laboratóriumi balesetek", és elmondta továbbá, hogy ő, aki a múltban immunológus szakértőként dolgozott hasonló létesítményben, szintén követett el hibát. "Fontos, hogy felülvizsgáljuk azt, ami a laboratóriumokban történt, és közvetlen információra van szükségünk arról, hogy milyen helyzet uralkodott ezekben a létesítményekben a világjárvány előtt és annak kezdetén" – hangsúlyozta.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz korábban nem kívánta nyilvánosan kommentálni a laboratóriumi eredetről szóló elméletet, sem a kínai hatóságok hozzáállását a vizsgálatokhoz, amelyek több hónapos késéssel kezdődhettek meg, és akadályokat gördítettek a WHO és egyéb ügynökségek szakértői elé.

A vírus eredetének vizsgálata miatt az év elején Kínába látogató nemzetközi misszió (tagjai között 17 nemzetközi és 17 kínai szakértővel) nem jutott konkrét következtetésekre, és négy lehetséges forgatókönyvet hagyott nyitva, de a legvalószínűbbnek azt tartotta, hogy a vírus feltehetően egy közvetítő faj révén terjedt át az emberre. A misszió akkor annak lehetőségét, hogy a vírus laboratóriumból terjedt el, "nagyon valószínűtlennek" vélte.

A WHO főigazgatója nem tartotta elég alaposnak a március közepén ismertetett eredményeket, és további vizsgálatokat rendelt el az ügyben.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×