A brüsszeli Politico helyszíni riportja szerint a párizsi Gare du Nord vasútállomáson folyamatos volt a személyi okmányok és a Covid-tanúsítványok azonnali ellenőrzése a külföldi vonattal érkezőknél. Hosszabb sorok leginkább abból képződtek, hogy továbbra is érvényben van a távolságtartás megkövetelése a sorban állók között, no meg napról napra nő az érkezők száma.

A párizsi pályaudvari példa egyúttal arra is utal, hogy a francia hatóságok – a vasúti közlekedésnél legalábbis – az érkezők ellenőrzését preferálják. Emlékezetes, hogy a nagy nemzetközi légitársaságok és repülőterek a napokban

azt kérték, hogy a Covid-ellenőrzés mindenhol egységesen az induláskor, és ne az érkezéskor történjen.

Szakértők szerint a hatóságok kétféle szempontot igyekeznek mérlegelni: egyfelől a praktikusságot, hogy mindig egyszerűbb – engedély híján – valahova el sem indulni, mint több száz, esetleg több mint ezer kilométeres távolságról valahogy visszafordulni és hazajutni. Az utóbbi kapcsán az is szempont, hogy az induláshoz az utasok fokozatosan érkeznek ki, tehát az ellenőrzés is szakaszos, míg a célállomásra valamennyien egyszerre futnak be, hirtelen alkotva azonnal ellenőrizendő tömeget.

Másfelől viszont a nemzeti hatóságok előnyt látnak abban is, ha saját határaikat belülről óvhatják, a belépés pillanatában is meggyőződve az engedély megadhatóságáról. Emellett így elvben könnyebb a bármikor születhető és kizárólag nemzeti megfontoláson alapuló (szelektív vagy teljes körű) vészhelyzeti korlátozásnak azonnal érvényt szerezni.

Ez utóbbi értelmében, bár az európai uniós Covid-igazolási rendszerben részt vevő országok alaphelyzetben nem alkalmazhatnak semmilyen korlátozó intézkedést mindazokkal szemben, akiknek igazolása az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott kétszeri oltásról (vagy a szükséges időtávon belüli negatív tesztről, netán Covidból történt kigyógyulásról) tájékoztat, ám rendkívüli helyzetben minden kormánynak jogában áll ideiglenes korlátozást is elrendelnie.

Az úgynevezett

vészhelyzeti intézkedéssel az európai Covid-igazolások első napján eddig csak Németország élt,

amely fertőzés szempontjából időközben a kockázatos országok csoportjába helyezte Portugáliát a gyorsan terjedő delta variáns miatt. Portugáliából csak német állampolgárok vagy állandó német lakhellyel rendelkezők utazhatnak be, de nekik is kötelező a karantén, függetlenül a Covid-igazolásuk adataitól. Mindenki más számára egyelőre tilos a belépés Németországba.

Európai bizottsági részről túlzottnak minősítették a német intézkedést, úgy vélve, hogy a teljes tiltás helyett megfelelő lett volna csak azonnali tesztellenőrzés és pozitív esetben karanténkötelezettség előírása is. A fő brüsszeli gond azonban elsősorban az, hogy a „vészhelyzeti korlátozások” gyakorlata esetleg elharapózhat a tagországok között, ami komolyan kompromittálhatja az egész Covid-tanúsítványi rendszert. Belgium például szintén fontolgatja, hogy ugyancsak a delta variáns miatt maga is korlátozásokat vezet be a Portugáliából érkezőkkel szemben.

Igazából a Covid-igazolásos rendszer egyelőre még nem működik teljes körűen az unióban. Hat országban – Dániában, Finnországban, Máltán, Spanyolországban, Svédország és Szlovákiában – még csak részben üzemelték be, Írország pedig eleve jelezte, hogy csak július 19-től lépnek be a közös igazolás rendszerébe.

Ez utóbbi egyébként élénk visszhangot váltott ki, mindenekelőtt az ír Ryanair légitársaság részéről, amelynek szókimondásáról ismert főnöke, Michale O’Leary sajtójelentések szerint méltatlankodva fakadt ki, hogy „és a légitársaság ilyenkor mit csináljon?” A kontinensről érkező utasokat fel se engedjék a gépekre, mivel még nincs ír tanúsítvány-ellenőrző mechanizmus, vagy majd Dublinból fordítják esetleg vissza őket ugyanezért?

Az európai Covid-igazolás rendszerét amúgy próbajelleggel már hetek óta és egyre szélesebb tagállami körben alkalmazták, és mostanra már több, mint 200 beléptetést regisztráltak vele.

Komoly logisztikai, vagy technikai komplikációk egyelőre nem merültek fel.

A rendszernek a nem EU-tagok közül része Norvégia és Liechtensein is, valamint bizottsági jelzések szerint „az igen közeli jövőben” megállapodás születhet Svájc csatlakozásáról is. További harmadik országok esetében hosszabb távon tervbe van véve a kölcsönös tanúsítványelfogadási rendszer kitárgyalása, de ez ügyben egyelőre még nincsenek konkrétumok.