Infostart.hu
eur:
383.84
usd:
332.84
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos

ELTE-rektor a modellváltásról: óriási nemzeti kár, ha a pénz miatt elveszítjük az oktatókat és a kutatókat

Úgy tűnik, a kulturális és innovációs miniszter nem zárkózik el attól, hogy a modellváltott egyetemekhez hasonlóan az ELTE-vel is teljesítményalapú finanszírozási szerződést kössön. Erről Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol arról is szó esett: komoly probléma, hogy az egyetemek nem tudnak eleget fizetni a kutatóknak és oktatóknak, és ha ők elmennek külföldre vagy a piacra, akkor gyengülni fog a felsőoktatás és a kutatás színvonala is.

Az ELTE számára teljesen lényegtelen, hogy ki a fenntartó, valakivel így is, úgy is dűlőre kell jutnia, vagyis mindegy, hogy az államtól vagy egy kuratóriumtól kér forrást – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Darázs Lénárd, megjegyezve: egy modellváltott, vagyis KEKVA-egyetem esetében sem úgy áll a dolog, hogy automatikusan megkapja a finanszírozást, hanem lobbiznia kell a vagyonkezelő alapítványnál, illetve hoznia az elvárt/elvállalt teljesítményeket. (KEKVA: közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány – a szerk.)

A rektor úgy fogalmazott: bár számos előnye lehet, ha az oktatók, kutatók munkaviszonyban dolgoznak, azért a közalkalmazotti jogviszonnyal is „tudnak mit kezdeni”. A modellváltás ellen szóló legfontosabb érv viszont az, hogy ebben az esetben – mint utóbb kiderült – megszűnt volna a nemzetközi kapcsolatrendszer, a nemzetközi mobilizáció, ami nélkül nincs értelmes tudományegyetemi tevékenység, ami pedig az egyetem lételeme – vélekedett Darázs Lénárd. Mint ismert, az Európai Bizottság 2022 végén függesztette fel az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét az Erasmus+ és Horizont programokban, és azóta sem született megállapodás a folytatásról, a modellváltott egyetemeknek ezért hozta létre a kormány a Pannónia-ösztöndíprogramot.

Hozzátette: a KEKVA-s modell egy szakpolitikai döntés volt; az elmúlt években a szakpolitika fókuszában a vagyonkezelő alapítványos modell fejlesztése állt, amely során az alapítványok komoly vagyonjuttatást kaptak. „De ezt nem úgy kell elképezni, hogy itt egy zsák pénz, mert ugyan sokat segítettek a finanszírozáson, de a vagyonjuttatás döntő része nem alkalmas arra, hogy azonnal likvid pénzzé tegyék” – magyarázta.

Az ELTE egyébként szívesen kötne az állammal teljesítményalapú megállapodást – vállalva bizonyos versenyképességi változtatások végrehajtását, valamint bizonyos célok elérést –, ha ehhez megfelelő mértékű finanszírozás társul – mondta Darázs Lénárd, aki szerint a jelek alapján a fenntartó, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve annak vezetője ettől nem zárkózik el.

„Nekünk tulajdonképpen ez lenne az optimális megoldás. Bízunk abban, hogy a teljesítménymutatóink megalapozzák ezt a várakozást” – fogalmazott a rektor, emlékeztetve, hogy az ELTE például egészen kimagaslóan teljesít a tudományos világban nagyon fontos Q1-es cikkek megjelentetése terén, ezért szívesen vállalnák a hazai megmérettetést. „Sokszor nekünk már nem is a hazai a versenypálya, hanem inkább a nemzetközi egyetemekkel, nemzetközi piacon való megmérettetést tartjuk szem előtt” – tette hozzá.

Darázs Lénárd felhívta a figyelmet, hogy valójában minden intézmény, így a KEKVA-egyetemek is állami forrásból élnek, hiszen a vagyonkezelő alapítványok is az államtól kapnak vagyonjuttatást, plusz az egyes mérőszámaik szerinti indikátorok állami finanszírozást generálnak. Tehát ilyen értelemben az állam finanszírozza a felsőoktatást, és egy állami egyetemnél ez még inkább így van – tette hozzá.

A rektor szerint

a magyar versenyképesség legnagyobb problémája, hogy alacsony a kutatók bére.

Mint fogalmazott, „ez nem egy idealista vagy romantikus felfogás, de egy egyetem minősége nem a műszereken, eszközökön múlik, amivel dolgoznak, mert azok lecserélhetők, könnyen beszerezhetők. Az embereken, a kutatók minőségén múlik, és az ő kinevelésük, felépítésük generációs program. Ha ezt elveszíti egy ország, elmennek a kutatók külföldre, vagy sok esetben a piacra, és esetleg kisodródnak abból a szemléletrendszerből, hogy a tudományos tevékenységet fő értékként kezeljék. És ebben az esetben gyengül a felsőoktatás és a kutatás színvonala.”

Meglátása szerint az ELTE-n nagyon gyenge, rossz a bérezési rendszer, bár azért vannak komoly előrelépések. Példaként jegyezte meg, hogy idén is kaptak egy komoly pénzügyi juttatást a fenntartótól, amit bérfejlesztésre tudtak fordítani. Az igazi problémát viszont nem abban látja, hogy nem tudják megfizetni a top kutatókat, hanem hogy az utánpótlást sem, ami nélkül viszont „mállik szét” az egész rendszer.

Ennek érdekében az ELTE-n bevezettek egy úgynevezett intézményi minimálbérprogramot, főleg az alacsonyabb kutató-oktató kategóriákban – tanársegédi, adjunktusi, docensi körben –, meghatározva azt az összeget, aminél ők sem kereshetnek kevesebbet, és minden egyéb tevékenység után járó pénz pedig erre jön rá.

„Ha nem tudjuk megfizetni a fiatalokat, a PhD-hallgatókat, nem tudjuk az egyetemen tartani a tanársegédeket, nem tudunk pályát mutatni nekik, hogy hova fejlődhet tovább a tudományos karrierjük az egyetemen, akkor először motiválatlanok lesznek, majd eltűnnek a felsőoktatásból, kutatásból” – magyarázta, kiemelve: ez rövid távon, már egy emberöltő alatt óriási veszteséget jelent, mert ezt utána pótolni nem olyan, mint vásárolni egy új műszert; ehhez kellenek professzorok, iskolák, egymásra épülő generációk. „Ha ezt a fajta kontinuitást elveszítjük a pénz miatt, akkor szerintem óriási problémával nézünk szembe. Ez lényegében óriási nemzeti kár” – mondta Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×