Mexikóváros közkedvelt éttermének beszerzési menedzsere a tenyerét dörzsölte. Pár perccel korábban ugyanis váratlan hírt kapott. Az Egyesült Államok új vámokat vetett ki a brazil marhahúsra. Ez nagyon jó, mondta munkatársaira kacsintva, és nem is tévedett. A marhahúsáradat, amelyet az amerikai piac elzárt, pár héten belül Mexikóba zúdult. A teherautók hosszú konvojban érkeztek Brazíliából, tele fagyasztott steakekkel.

A történet tanulsága? Az USA és Kína közti vámháború nem csupán két nagyhatalom belügye, hanem egy olyan dominó, amely az egész világgazdaságon keresztülfut, sokszor egészen váratlan módon. Ha Washington megemeli a vámot Peking ellen, azt nem csak a két ország érzi. Brazíliától Mexikóig, Kanadától Írországig számtalan helyen újra kell számolni a gazdasági terveket.

Vegyük például Mexikót. 2024-ben Kínából több mint 130 milliárd dollár értékben importált árut; főleg autókat, textilt, műanyagot. Az egyenleg drámaian negatív volt, közel 120 milliárd dolláros hiánnyal. Most, hogy az USA elkezdte lezárni a virtuális határokat, és megszűrni a nemzetközi szövetségeseinek csapatát, Mexikó hirtelen fontolgatni kezdte a kínai import megvámolását.

És itt jön a csavar. Miközben a vámháború elvileg az USA és Kína között zajlik, a valódi nyertesek és vesztesek gyakran a pálya szélén ülnek. Brazília például rekordmennyiségű marhahúst adott el Mexikónak 2025 augusztusában, több mint tízezer tonnát, egyben többet, mint az Egyesült Államoknak. Vagyis az amerikai vámok a brazil termékekre Mexikó számára olcsó importot jelentettek.

A közgazdasági kutatások szerint a fent bemutatott hatásmechanizmus nem egyedi eset, hanem általános szabály. Az úgynevezett „bystander” országok, vagyis a harmadik felek kihasználhatják a vámok okozta lehetőségeket. Az amerikai vám miatt megdrágult kínai termék helyére betörhet például egy vietnámi gyártó. A brazil steak az amerikai polcokról a mexikói tányérokra kerül. Ez olyan, mintha két megtermett férfi bunyózna az utcán, miközben a zsebükből kihulló pénzérméket valaki felkapkodná.

Azaz a vámháborúk, melyek a politikai retorikában gyakran kétszereplős játszmaként jelennek meg, a valóságban sokszereplős színelőadások. Minden ilyen bejelentés globálisan mozgatja meg a szálakat. Aki ezt az összetett és bonyolult képet jobban átlátja, és gyorsabban és helyesebben reagál, komoly versenyelőnyt faraghat a felfordulásból. Érdemes tehát figyelni az eseményeket, hogy a brazil steakek a napnak a végén a mi tányérunkon landoljanak.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense