A szlovák kőolajimport 96 százaléka a a Barátság kőolajvezetéken érkezik, Magyarországnál az arány körülbelül 55 százalék. Ennyire függünk a Barátság kőolajvezetéktől – mondta Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban.

„Ugyan kazah olajnak van becsomagolva, a Barátság kőolajvezeték északi ágán ilyen kazah olaj érkezik Németországba is” – tette hozzá a kutató. Arra is emlékeztetett, hogy a Mol nemcsak az üzemanyaggyártásról, a többféle minőségű motorbenzin, illetve dízelolaj gyártásáról híres, hanem rengeteg vegyipari alapanyagot is készít. A kőolaj és a földgáz nagyon sok vegyipari termék alapja is, ezért a szállítás ellehetetlenítése a Barátság vezetéken az ipar jelentős részére hatna, és nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban. „A Molnak a szomszédos országokban sokszor 50 százaléknyi részesedése van a finomított termékek gyártásában, és 40 országba jutnak el a Mol termékei. Ebből is érezhető, hogy a támadásnak a Barátság kőolajvezeték ellen sokkal nagyobb a súlya, mint a nyugati sajtó láttatni igyekszik” – mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna is aláírta az az egyezményt, hogy a Barátság kőolajvezeték ellen nem követ el akciókat, de ezt a megállapodást Toldi Ottó szerint senki sem tartja be, Magyarország és Szlovákia kivételével. „Írásban nehezményeztük az ukrán lépést, és az a válasz született, hogy nem fenyegeti az ellátásbiztonságot ez a cselekmény” – tette hozzá.

Az ellátás diverzifikációjáról elmondta, a földgáz esetében Magyarország hathatósan tudott Szlovákiának segíteni, hiszen a Testvériség gázvezeték szintén leállt, mert Ukrajna nem voltak hajlandó meghosszabbítani a tranzitszerződést Oroszországgal, így most Szlovákia a Török Áramlaton keresztül kap orosz gázt Magyarországon keresztül. „Kapacitásbővítés történt a szlovák–magyar határkeresztező vezetéken, és ha kell, akár a teljes szlovák gázszükségletet tudjuk Magyarország felől biztosítani” – magyarázta.

A kőolaj tekintetében jelen pillanatban egy alternatíva van, az Adria kőolajvezeték, amelyen a magyar import 40 százaléka érkezik, elsősorban Azerbajdzsán felől, tengeri szállítással, de ezt a vezetéket bővíteni kell, mert csak 10 millió tonna/év a kapacitása, de erre megvan az infrastrukturális lehetőség. A Mol teljes kőolajigénye 12-13 millió tonna, mert hozzáadódik a Mol-csoporthoz tartozó pozsonyi Szlovnaft kőolajfinomító igénye is. Tehát egyelőre itt szűkös a kapacitás.

„Meg van az az apró probléma, hogy a horvátok megneszelték, hogy tudnak keresni a bolton, úgyhogy az európai szokásos piaci tranzitár négyszeresét kérik Magyarországtól”

– mondta Toldi Ottó, hozzátéve: sajnos itt sincs európai szolidaritás, pedig van egy energiaszolidaritási egyezménye az EU-nak.

További lehetőség, hogy Újvidék felől épül egy kőolajvezeték Algyő felé Szerbiából, mert Algyő és Százhalombatta között már van vezeték. Ezen a vezetéken Horvátország jelentős részét ki lehet kerülni, és Szerbia felől érkezhet a kőolaj. A másik lehetőség pedig, hogy Újvidéken át halad majd a páneurópai kőolajvezeték, amely a romániai Konstancát köti majd össze az olaszországi Trieszttel, ennek a részei már megvannak, de körülbelül 100 kilométeres szakasz hiányzik. A harmadik lehetőség pedig, hogy a Barátság kőolajvezeték déli ágához csatlakozik Odessza felől az Odessza–Brodi vezeték. Ez teljes egészében ukrán területen van, és efelől kaphatnánk tengeri szállítású olajat – fejtette ki a szakértő, hozzátéve:

„Itt erre lenne esély,

a Mol már bejelentkezett, hogy szeretne a vezetéken kapacitást vásárolni, de nagy kérdés, hogy a Zelenszkij-féle Ukrajnával hogy tudunk mi egyezkedni.

Mindenképpen egy demilitarizált, reálpolitikát folytató ukrán vezetésre lenne szükség, hogy kölcsönös bizalmon alapuló megállapodást lehessen kötni” – mondta Toldi Ottó.